Hétvégén elég sok lap lehozta Vitézy Dávid volt BKK-vezért facebookos posztját, aminek a tételmondata kb. ez volt:
Nem 1974-et írunk, még ha az akkor fiatal mérnökök némelyikének nosztalgiája oda is próbálja most a várost és a közlekedéspolitikát visszarepíteni.
Vitézy nem nagyon szólt be akkor, amikor annak idején eltávolították a BKK éléről, de jól láthatóan kiverte nála a biztosítékot, amikor magát a céget kezdték el feldarabolni, eredeti feladatköreiből alig néhányat megtartva. Nem pozícióféltésről van szó, hiszen nincs már semmilyen budapesti pozíciója, inkább arról, hogy Vitézynek továbbra is szívügye a város és úgy látja, hogy most indultak el igazán rossz irányba a dolgok.
Miről van szó: 2010-ben a BKK felállításával egy elég komoly szemléletváltozáson esett át a város közlekedéstervezése, amiben megszűntek az egymás mellett párhuzamosan futó valóságok: korábban külön kezelték az összes közlekedési eszközt, a BKK-val azonban egy hatáskörbe vonták őket, hogy megszűnjenek a logikátlanságok és hogy a város közlekedési eszközei ne egymás ellen, hanem egymást segítve, erősítve, rendszerben gondolkozva fejlődjenek tovább.
Egyébként így megy ez minden normális nagyvárosban a világon.
Tény, hogy ez az integráltság elvett némi teret az egyéni autós közlekedéstől, mert a BKK-nál prioritást élvezett a tömegközlekedés és a bringás közlekedés, szóval akadtak vesztesei ennek a rendszernek, de olyan nincs, hogy többféle közlekedési eszközt párhuzamosan fejlesztesz és pont ugyanolyan jól jár mindenki.
Valakinek veszítenie kell, ez ugyanis egy zéró összegű játszma, adott térből és lehetőségből kell leosztani a lapokat, és azt csak a legelszántabb autósok gondolhatják, hogy másnak kéne buknia: hogy a sokkal több embert kiszolgáló, szállító, kevesebb környezetterheléssel járó tömegközlekedésnek vagy a bringás közlekedésnek kéne szívnia egy egységes rendszerben.
Ezzel együtt az autós lobbi a mai napig baromi erős és talán ennek a lobbierőnek is köszönhető, hogy most a nagyrészt az autósok rovására tevékenykedő BKK-nak vége lesz és újra egymás mellett párhuzamosan létező valóságok jönnek létre, amiben az autós közlekedés egyenrangú fél minden más közlekedési eszközzel.
Akik szerint ez jó döntés, azok a következőt állítják:
- nem lehet ma Budapesten belül tömegközlekedéssel utazni
- az egyéni autós közlekedés gyors és hatékony módja a budapesti közlekedésnek
- a városok elsődleges feladata az autós közlekedés biztosítása
A fenti állítások egyszerűen nem igazak. Persze, vannak olyan viszonylatok, amikben még ma is sokkal gyorsabban célba lehet érni autóval, mint busszal, de az esetek többségében a szitu inkább fordított, vagy annyira árnyalatnyi a különbség, hogy nem érdemes számolni vele. Egy város közlekedését nem a kivételek mentén szervezzük, általában meg inkább az a helyzet, hogy autókkal dugókban állni nem hatékony és főleg nem egészséges és hogy egy belvárosnak nem célja a dugók befogadása.
Vannak azonban a fentieknél súlyosabb állítások is, amik azt hagyják figyelmen kívül, hogy az egyéni közlekedés súlyosan károsítja az egészséget, hogy érezhetően rövidíti a budapestiek életét, teszi tönkre lakóházaik, környezetük minőségét, ez mégsem számít, mert néhány egyén gyors és kényelmes célba érkezése fontosabb szempont, mint a többség egészsége.
Ez nem egyszerűen téves állítás, hanem egy hazug, szemét, önző álláspont.
Bizonyára van olyan, aki a város egyik felén található elővárosából a másik felébe akar eljutni és könnyen lehet, hogy ő nehezen talál megfelelő tömegközlekedési eszközt az autó kiváltására. Nyilván az ő érdekeit is képviselni kell és olyan irányba kell fejleszteni a BKV-t, hogy minél többeknek tudjon vonzó alternatívát nyújtani.
De ez a szempont tökéletesen érdektelen ahhoz képest, hogy a belvárosban lakóknak évente többször is szmogriadókkal kell szembesülniük, hogy hónapokban-években mérhetően kevesebbet élnek a budapestiek, mint lehetne, a szmogból fakadó megbetegedések miatt, hogy az épületek koszosak a kipufogógázok miatt és hogy a belváros nem fejlődhet tovább egy vonzóbb irányba, mert biztosítani kell az áthaladóforgalmat egy olyan városban, ahol nemzetközi viszonylatban is elég erős a tömegközlekedés és ahol van elkerülő autópálya (csak alig valaki használja, mert gyorsabb átvágni a városon - és a vezetés ezt a helyzetet még támogatja is, ami agyrém):
A budapestiek egy része nem engedheti meg magának, hogy autót tartson, vagy hogy azzal járjon munkába, ők a tömegközlekedést használják. Egy másik része megteheti, de képes felfogni a saját érdekeit és érti, hogy néhány plusz év többet jelent, mint a kényelmes utazás, ezért ők inkább buszra, villamosra, metróra szállnak, főleg, mert tudják, hogy az autó volánja mögött eltöltött idő passzív, haszontalan és rengeteg idegeskedéssel jár. És van középen egy réteg, amelyik a végsőkig harcol az autós kiváltságokért, tökéletesen leszarva, hogy mennyi problémát okoz ezzel a környezetének és azoknak az embereknek, akik valóban Budapesten laknak, akiket ez a probléma leginkább érint.
Vitézy hétvégi levele optimista és azt állítja, hogy nem lehet 2016-ban elindulni a múlt felé, és a lakosság kiköveteli majd a korszerű közlekedésfejlesztést. Remek lenne ebben hinni, de az a helyzet, hogy ennek a fejlődésnek a letéteményesét épp most darabolják fel és herélik ki. És ha a nyilvánvalóan kisebbséget képviselő autós társadalom továbbra is hangosabban és keményebben hallatja a hangját, mint a nagy többség, akkor simán visszatérhetünk abba a múltba, amitől olyan jó volt végre megszabadulni.
Disclaimer: a szerzőnek van autója, sőt, imádja az autókat, az első szava egy autómárka volt és kedvenc kikapcsolódása a suhanás a tavaszi tájban, de eszébe se jutna telepöfögni a saját környezetét.
