English

Egy nap a városban

A legjobb párizsi reggelizők Budapesten: Ambers

Magyarósi Csaba 2016 november 15.
Címkék: reggeli gaszto

A kávézás, az ebéd, a vacsorázás mind olyan dolog, ami kompatibilis a mindenkori Budapesttel, a reggelizés viszont egy furcsa, sehonnan előbukkanó izé, újkori hóbort, sznob milliárdosok úri passziója. Kevéssé van előzménye, a szépirodalmunk tele van velős csontot majszoló arisztokratákkal és ipari mennyiségű vacsorába belehaló parasztokkal, a reggelik viszont valahogy kimaradtak irodalmilag.

Ezzel éles ellentétben Párizsban például minden étterem dugig van hétköznaponként reggel héttől a melóstól a bankigazgatóig mindenki beugrik egy kávéra és egy croissant-ra, ráérősebb napokon egy croque madamme-ra. Párizshoz úgy hozzátartozik az étteremben reggelizés, mint itthon egy parízeres zsömle elfogyasztása az ABC előtti lépcsősoron.

Szóval most új sorozatot indítunk: keressük Budapest legfranciásabb reggelizőhelyeit.

Igen, ilyesmiből egy csomó akad, nyilván a tulajdonosok is észrevették a két város reggelizőkultúrája közti szakadékot, amit úgy kívántak áthidalni, hogy elhozták nekünk Párizst: kis szigetek ezek, amikben minden francia, hogy ne érezd magad hülyén, ha reggel nemcsak egy mackósajtot dobsz be munkába rohanás közben.

Az első helyszín az Ambers a Fővám téren. Idén nyílt ez a hely és rögtön megpróbálták kimaxolni a franciás hangulatot. Oké, a név még lehetne mondjuk Amelie vagy Charles-Hubert, ezt leszámítva viszont mindenben a francia fővárosra utalnak, néha talán túl is tolják a szellemidézést: hangosan szóknak bent a sanzonok, minden süti nagyon franciás, a terasz és a beltér is lehetne Párizsban.

Ez persze nem baj, mert ez a sok benyomás együtt tényleg viszonylag hamar eléri, hogy a székedben ülve meglepetten pislogj kifelé az utcára: egy idő után elkezd hatni az Ambers nevű szer és nem érted, hogy az ablak túloldalán hogy a fenébe lehet Budapest.

A kaják minősége erősen változó: a croque monsieur például fényévekre van az eredetitől, ez sokkal inkább egy sonkás melegszendvics atomnyi besamellel, mint a francia eredeti sokkal gazdagabban kenve, karakteresebb sajtokkal megszórva.

dsc03620_1280.jpg

dsc03625_1280.jpg

A sajtos sonkás croissant viszont szenzációsan jó, a fene se gondolta volna, hogy ezt a kicsit ropogós, kicsit krémes kaját ki lehet hozni az ismert alapanyagokból.

dsc03617_1280.jpg

dsc03626_1280.jpg

A desszertek nem voltak valami frissek, amikor ott voltunk, pedig elég sokba kerültek:

dsc03627_1280.jpg

dsc03631_1280.jpg

És érdemes figyelni arra, hogy a kis felirat rajta NEM ehető:

img_5533_1280.jpg

Viszont kivételesen jó volt a mandulás croissant:

dsc03632_1280.jpg

A kacsamájas szendvics:

dsc03614_1280.jpg

Sőt, még a mozzarellás saláta is:

dsc03615_1280.jpg

Nagyjából csak annyi a dolgod, hogy ügyesen rendelj és viszonylag gyorsan kitapasztalhatod, hogy mivel érdemes és mivel nem érdemes próbálkozni. Egy reggeli itt 2-3 ezer forintba kerül, de abban már sok fogás, frissen facsart narancslé, kávé, minden van, amivel akár kora délutánig is kihúzhatod és összehasonlíthatatlanul jobban indul így a nap, mintha rohanva bedobnál valami szörnyűséget.

Hetente vagy legalább havonta egyszer próbáljátok ki, hogy milyen az, amikor jó kajákkal indul a napod. Az Ambers jó terep a próbálkozásra, de mutatunk még sok remek helyet ebben a sorozatban!

Amber's French Bakery & Cafe
Budapest, Fővám tér 5, 1056
0612263260
H-V: 8-21

Disclaimer: A helyre szokás szerint bejelentés nélkül érkeztünk, és a számlát saját zsebből fizettük, mert mi ilyen srácok vagyunk

Város Hőse Kiosk: a nagyszülők étele újratöltve

Magyarósi Csaba 2016 november 11.

Sorozatunkban a Város Hőse éttermeket mutatjuk be: ezekben jelentős kedvezménnyel fogyaszthatsz, ha támogatod legalább havi 3750 forinttal az éhező gyerekeket. Így a gyerekeknek élelem jut, te meg úgy segítettél, hogy a kedvezményekkel vissza is kaptad a befizetett összeget, tehát az nem került semmibe. Mindenki nyer.

Részletek a Város Hőséről itt.

És akkor következzen az étterem:

Itt találod meg az éttermet.

Összefoglalóvideó arról, hogy miért érdemes taggá válnod:

 

Tényleg jobban megéri rossz fagyit eladni, mint jót?

szucsadam 2016 november 10.

Rendhagyó részekkel folytatjuk az "Egy Budapesti vállalkozás beindítása "sorozatot, ezúttal három részben azt vizsgáltuk meg sikeres budapesti vállalkozók segítségével, mennyit tudsz spórolni, ha szar alapanyagokból hozol létre szar terméket, és ha jó alapanyagokból jót.

Tényleg anyagi csőd a minőségre hajtani? Vagy ha nem, tényleg mindenki adhatna akár jót is a moslék helyett?

A számok összeállításában segített nekem Erdős "Erdős és Fiai" Norbert, aki a cukrászdájában fagyikészítéssel is foglalkozik, és más fagylaltozóknak is évtizedek óta segít beindítani a vállalkozásaikat.k.

Az előző részekben a hamburgert, majd a kenyeret vizsgáltuk meg, és láttuk, hogy nem jó üzlet a rossz minőségre hajtani, legfeljebb kevésbé tűnik kockázatosnak. Most lássuk, hogy néz ki ugyanez egy fagyizó esetében? Mennyit költ egy jó és egy rossz fagyizó as boltra, és a termékekre?

Lássuk a kezdeti költségeket, egymás mellett a spórolós, rossz minőségű berendezésekre hajtó, és a minőséget szem előtt tartó vállalkozó költései (a lentiek nettó árak, 27 százalékos ÁFA jön rájuk, amit előbb-utóbb visszaigényelhet a vállalkozás):

  • Fagyipult: újonnan 2-4 MFt, használtan 0,6-2 MFt
  • pasztörizáló: újonnan 3,2 -5 MFt, használtan 1-2 MFt
  • fagylaltfagyasztó: újonnan 3,5 -6 MFt, használtan 1,5-4 MFt
  • mixer: újonnan 130-150 eFt, használtan nem nagyon lehet találni
  • hűtők: jobb hűtők újonnan 6-800 eFt,/db, legalább 2 db-ra szükség van
  • sokkoló hűtő: újonnan 0,7-1,6 MFt, használtan nem nagyon lehet kapni, de 400 eFt-nál kezdődnek, ha mégis
  • helyiség kialakítás kb. 30 nm : 10.000-150.000 Ft / nm
  • villany bővítés kb. 350.000 Ft
  • Pasztörizáló + fagyigép helyett lehet egy kombinált gépet is venni, ez újonnan 5-8 Mft, használtan 2,5-4 MFt

Sokkoló hűtőt nem találunk mindenhol, de a jobb vagy közepesen jobb helyeken igen. A frissen elkészült fagyit -40 fokon sokkolva kérget ad neki - ezáltal szebben megtartja a formáját a pultban, nem esik össze, nem olvad, hanem egészen addig, míg a tégely ki nem fogy, egyformán jó állagú, krémes marad a fagyink - úgy, hogy közben nem kell telenyomnunk állományjavítókkal. A "tiszta", valódi alapanyagokból készülő fagyi jó állagának tehát fontos része a sokkolóhűtés. A rosszabb fagyizók kihagyják a pasztörizálást is, és csak hidegen készítik a fagylaltot. 

Tehát egy olcsó fagyizót már be lehet rendezni 5 millió forintból, egy igényeset pedig 15-20 millióból (ez nem az összes költség, ami felmerül a nyitás előtt, a céghez kapcsolódó költségekről itt írtunk, a vendégtér berendezések árát egy későbbi posztban taglaljuk), persze a határ itt is a csillagos ég. Lehet venni mindent használtan, de a lényeg, hogy akkor is jó minőségű, ipari mennyiséget előállítani tudó gépeket vegyünk. Aki pedig régi, használt pulttal próbál új üzletet nyitni, mondván: ha majd jól megy, majd lecseréli – jelentősen csökkenti a lehetőséget arra, hogy jól menjen - írta egyszer Norbert.

Most pedig lássuk, mekkora költség van egy gombóc fagyin.

Eddig a a hamburgert és a kenyeret vizsgáltuk, ahol attól függött egy egységnyi termék ára, hogy milyen alapanyagokat pakolnak bele. A fagyival egészen más a helyzet: itt attól is függ az alapanyagok beszerzési ára (ELÁBÉ), hogy épp melyik ízről beszélünk. Lássuk, ha 250 forintért adunk egy 60 grammos gombócot, mekkora abban az alapanyagok árának aránya (kékkel) a két legszélsőségesebb íz esetében:

screen_shot_2016-10-26_at_8_56_17.png

Tehát a zöld rész az, ami a gombóc eladása után "valódi" bevételként realizálhatunk, ebből fizethetjük a többi költségünket, kiadásunkat. Egy citromfagyinál 25-35 forint lehet nagyjából az alapanyag költsége, egy pisztáciánál azonban, ha jó, 170 forint is lehet. 

A jó fagylaltok ott kezdődnek, hogy jó alapanyagokból készülnek: a csokifagyi csokoládéból, a gyümölcsfagyi akkor is gyümölcsből, ha nem almáról meg málnáról van szó, hanem egzotikus, drága gyümölcsökről, pl. mangóról, maracujáról, stb., és jó, drága stabilizálókat is kell hozzájuk használni. A stabilizálók használata nem azonos a lent tárgyalt térfogatnövelőkkel, habosítókkal. 

A stabilizálók legfontosabb alkotóeleme a szentjánoskenyérmag-liszt (a refluxos kisbabáknak is ezt adják, hogy sűrítse a gyomrukban a tejet), és a különféle cukrok, a tojás, stb. Ezek vannak úgy kiegyensúlyozva, hogy a fagylalt minden mellékíztől mentesen legyen krémes, testes, de nem ragadós-nyúlós. Ehhez minden recept kialakításakor pontosan ki kell számolnunk az adott fagyihoz illő pontos arányt (más arány kell egy pisztáciafagyi esetében, mint egy tejszínfagyinál). A gyümölcsfagylaltok alapállapota szörbet-jellegű. Ahhoz, hogy egy gyümölcsfagylalt a vizes szörbetnél krémesebb legyen, különösen fontos a jó alapanyagok használata.

Egy olcsó trükk a térfogatnövelés. A fagylaltot sokan gombócra, tehát térfogatra árulják. Egy habosító anyaggal (általában E471: zsírsavak mono- és digliceridjei) ideiglenesen a fagylaltkeverék több levegő felvételére képes. Ez az anyag ugyan elnyomja az ízeket, sőt kellemetlen mellékízt is ad, de a frissen készült fagylalt "habosabb" lesz, így egy tégelyből nem 80, hanem 100-110 gombócot is el lehet adni, vagy 100 hatalmas gombócot. A vevők örülnek, hogy itt milyen nagy adagokat adnak.

Lássuk a többi ízt:

screen_shot_2016-10-26_at_8_58_43.png

Most ugyanezt rosszabb minőség esetén:

screen_shot_2016-10-26_at_8_58_57.png

 

Az alapanyagokra tehát átlagosan a fenti összeállításra a jó minőség esetén 39, a rossz minőség esetén 19 százalékot kell kiadni a fagyisnak. Úgy tűnik, arányaiban sokkal több pénz marad nálunk, ha nem törekszünk a minőségre, de mennyi is? Napi 400 eladott gombóc esetén 20.000 forint naponta. Ennyibe kerül, hogy rossz fagyit áruljanak, a jó helyett. De mivel egy idényjellegű, tömegesen fogyó árucikkről van szó, számíthatunk rá, hogy fogy, akármit is keverünk a fagyiba. 

De hogyan fogy? Olyan "eladok 400 gombócot egy nap" siker ez, vagy egy olyan "az emberek a következő utcáig állnak sorban" siker, mint amit az Erdős és Fiai tapasztalt pár éve a nyitás után, miután írtunk róluk? Nem mindegy, hiszen ennél a vállalkozásnál is a munkabér teszi ki a költségeink jelentős részét. Ha az embereink egyfolytában dolgoznak, az rögtön lenyomja a bérköltések bevételarányban kifejezett értékét, és lehetőséget ad a magasabb nyereség elérésére. És hirtelen a 39 százalékos ELÁBÉ is szimpatikus lesz, ha napi ezer gombócot kanalazunk ki.

És ne feledjük, hogy egy kézműves fagyi és egy silány fagyi gombócára nem azonos, én csak a jobb összehasonlíthatóság miatt adtam mindegyiknek meg a 250 forintos alapárat. Ha 20 forinttal többet költesz egy gombóc fagyira, akkor akár 60 forinttal is többet elkérhetsz érte.

De a fagyi veszélyes üzem: csak nyáron lehet eladni. Az év többi részében vagy elereszted a dolgozóidat, ami nyilván nem tesz jót az üzletednek, vagy cukrászdát nyitsz a fagyizó mellé, aminek folyamatos a forgalma. De a fagyi esetében is igaz, hogy megéri a minőségre törekedni, akkor is, ha elsőre ez egészen máshogy tűnik.

Az elmúlt hetekben bemutattuk tehát, milyen pénzügyi eredményekre és ráfordításokra számíthatunk hamburgerező, pékség és fagyizó esetében. Láttuk, hogy mindegyikkel másként kell bánni: 

  • a rossz minőségű hamburgerezőre az induláskor alig kell költeni, a jó minőséghez sokkal nagyobb kezdeti befektetés kell. Utóbbi esetben abszolút értékben persze is többet kell az alapanyagokra költeni, de ez a költség a bevétel arányában jobb lehet, mint a rosszabb minőséget adó versenytársaknál
  • egy jó pékség ezzel szemben el tud indulni ugyanannyi pénzből, mint egy rossz. Itt a minőséget a jó alapanyagok, a figyelem, a rászánt idő biztosítja. Kiderült, hogy csak a kenyérből sehogy sem lehet megélni kisboltos-kézműves szinten, kellenek a péksütemények a túléléshez
  • a fagyi meg azért volt érdekes, mert az egyes termékfajtákon egész más megtérülést láttunk, egy esetleges citromfagyi-láz esetén hülyére kereshetjük magunkat, míg egy pisztácia-őrületnél bezárhatjuk a boltot

Posztsorozatunkban arról írunk, hogyan lehet beindítani egy budapesti vállalkozást. Megmutatjuk, mit kell tenned, hogyan kell tervezned, és mire számíthatsz, ha a fővárosban nyitnál egy új helyet. Akik eddig alkalmazottak voltak, így belelátnak, milyen kockázatokkal jár a vállalkozás, akik pedig vállalkoznak, segíthetnek a posztokon, kommenteken, emaileken keresztül. Foglalkozunk még az alkalmazottak befogásával, a vállalkozásra leselkedő veszélyekkel, és az üzletünk kialakításával is.

Állatkertet hozott a Duna Plazába a WWF!

simon mondja 2016 november 09.
Címkék: hirdető

Nem először olvasom, mégis mindig beleborzongok: az utóbbi negyven évben a gerinces állatfajok populációi 58 százalékkal, az édesvízi populációk 81 százalékkal csökkentek. A fajok pusztulásának jelenlegi mértéke a természetes folyamatok mintegy ezerszerese, aminek a hátterében emberi tevékenység áll - írja a WWF, akik természetesen szeretnék ezt a folyamatot megállítani.

Sőt. Olyan világot képzelnek el, ahol az ember harmóniában él a természettel, egy fenntartható kapcsolatban. Őrület, mi?

Idén 25 éves a WWF, ennek örömére pedig közös virtuális élményparkot indítottak el a Duna Plazával. Három hétig (november 2. és 20. között) tart az esemény, aminek során a veszélyeztetett fajokat mutatják be itt, mégpedig igen különös módon:

digitálisan!

Így fest egy kiállított állat mása, ha szabad szemmel nézzük:

wwf_duna_plaza_kiallitas_tigris.JPG

És így, ha egy erre a célra fejlesztett alkalmazás segítségével:

wwf.jpg

Több helyen is találunk olyan pontokat, ahol applikáció segítségével elevenedik meg az adott élőhelyhez köthető állat, sőt,  fotózkodhatunk is velük. iOS-re és Androidra is letölthető a Duna Plaza nevű alkalmazás, ami segít a virtuális túrában. Aki megnézte az összes állatot, a WWF panda boltnál megajándékozzák. 

wwf_panda_bolt-2.JPG

A következő három hétben minden 5.000 forintos vásárlás után 100 forintot adományoznak a WWF Magyarország javára, ha a fenti boltban regisztrálod a vásárlásod. A regisztrációval egyébként nyerhetünk is, 150.000 forint értékben Duna Plaza vásárlási utalványt, vagy 3 db 10.000 forint értékű WWF jótékonysági csomagot.

Olyan, mintha minket ajándékoznának meg, és nem mi az állatokat. Vagy tudjátok mit? Legyen így is, úgy is, egyszerre. 

Disclaimer: a WWF az Egy nap a városban blog hirdetője

Fantasztikus utcazene az Astoriánál

szucsadam 2016 november 08.

Imádom azt a pillanatot, amikor megyek az utcán az orrom után, végiggondolom az előttem álló teendőket, meggyorsítom a lépteimet, amikor kiszámolom, milyen sok is van, aztán előkapom a mobilom, hogy megnézzem a naptáramat, a homlokom ráncosodik, és akkor, egyszercsak történik valami.

Lassulnak a lépteim. Elrakom a telefont. Nézek magam elé, kissé megemelem az állam, félrefordítom a fejem, mint a kutyák, amikor hallgatóznak. Megállok. Megfordulok, keresem a hang forrását. A zene forrását. Mert az igazi, lélekből szóló zene, egy avatott kéz által pengetett, vont vagy fújt hangszerből, az utcán sétálva kalapácsütésként ér mindig. Azonnal elfelejtek mindent, és oda kell mennem, hallgatni.

Nem vettem meg jóelőre a jegyet, nem álltam be a csúcsforgalomba, hogy odaérjek a kezdésre, nem álltam az előcsarnokban, nem húztam fel inget, zakót, nem két fej között nézek előre a színpad felé, nem adom le a gyereket bébiszitternek, nem szervezek le vacsorát az esemény utánra. Csak úgy odalocsolják elém a zenét, minden további nélkül. Mintha Michelin-csillagos ételt osztanának a koszos aluljáróban, papírzacskóban, ingyen.

Újra ilyen élményem volt egyik nap, az Astoriánál:

"Nem sokan vagyunk kint igazi zenészek az utcán, játszani. Ketten, összesen" - mondja el nekem a cimbalmos, aki láthatóan profi zenész, zenekarokban is játszik, saját cédéit árulja egyébként. A fenti felvétel nem az a zene, amire megálltam, mert ugyan azt is rögzítettem, mégsem teszem közzé. Ártanék vele.

"Ha legközelebb, amikor pénzt kérek valakitől azért, hogy játsszak, és ő megismer egy ilyen felvétel miatt, akkor azt mondja nekem: csövesnek ennyit nem fizetek" - tudom meg a cimbalom-művésztől. Úgyhogy közelről vettem a hangszert, hogy ne ismerjék fel.

Kár. Az utcazene, a valódi zenészek által napi több ezer embernek nyújtott élmény óriási adomány. Ettől jobb lesz a napunk, kapunk valamit, ezért legközelebb mi leszünk nagylelkűek. Én meg megint megállok majd, lassan, elrakom a telefonomat, és tíz percre abbahagyom a futkosást, és kisimítom az arcomat. Kellez.

süti beállítások módosítása