A Bartók Béla út mellett pár lépéssel találunk egy új helyet. A sörpadok már messziről mutatják, hogy ez bizony egy sörös szentély lehet, ha azonban az iszonyú meredek lépcsőn letekintünk a pincehelyiségbe, még nem sejtünk semmit. Na jó, a korlát gyanús, olyasmi cső, mint amin keresztül nagyon sok…

Szögezzük le gyorsan, hogy egyáltalán nem voltam éhes, amikor ide beléptem. Egyszerűen a bejárat olyan, hogy muszáj volt: Aztán kiderült (egy nagyon kedves, ajtónál álló srác mesélte), hogy a talpam alatt található mozaik valami csodálatos véletlennek köszönhetően menekült meg, amiről itt írtam…

Oké, én sem vagyok normális. Először tériszonyosan falat másztam, aztán meg elmentem cross trainingre teljesen leeresztett izomkultúrával. Most pedig tovább folytatom a sportkártyás próbálkozásaimat: nyáron kezdek forrójógázni. De hát istenem, keresem még a saját utamat, nem találtam még rá a…

Miről is írhatnék ilyen trutyi időben, mint arról, hogy milyen jó is az, amikor nincs trutyi idő? Úgyhogy arra jutottam, ma megmutatom nektek, hányféleképpen ülhetünk le a Bartók Béla úton. Vagy használhatnám inkább a mesterkélt Bartók Béla Boulevard kifejezést, de nem esik a számra. Szóval a…

Most néhány poszttal innen a Bartók Béla útról jelentkezem, mert annyira izgalmas, egyben ellentmondásos hely. Mint a Béla, legutóbbi posztom alanya, pont ezt a két jelzőt használnám rá is. Szóval miután a Bélából kijöttem, és jobbra elfordultam, megláttam a Faur Zsófi galériát. Nem valami új…