Az ismétléses poénok a legjobbak, először még vakarod a fejed, hogy amit láttál, vicc volt-e, és ha igen, tényleg olyan rossz-e, amilyennek tűnik, aztán ahogy újra és újra megtörténik, elkezdesz előbb kicsit, majd gurgulázva, hörögve röhögni.

Mint az Amerika Kommandó csodálatos hányós jeleneténél, de ezt tényleg csak azok nézzék meg, akik nem terveznek enni a következő másfél-két napban:

Ugyanez történt a belvárosban, a Gozsduban is kábé két-három éve. Akkoriban nyílt a BeerCo nevű hely, ami hiába volt mindennek a közepén, senki sem járt oda, senki sem hallott róla, el is neveztük Budapest legtitkosabb kocsmájának. Elsőre csak zavarba ejtően fura volt, aztán ahogy Ádámmal elkezdtük feltárni a rétegeket, egyre hangosabban és jobb hangulatban röhögtünk.

És amikor azt hittük már, hogy ezt képtelenség fokozni, mint a fenti videóban a heroikus második hányást, akkor jött az 1:15-ös rókacunami (kíváncsi vagyok, hogy ezért a metaforáért hányan iratkoznak le végleg a Városban blogról): a játékbarlang.

Igen, miközben a Gozsdu néhány éve még úgy indult, mint az új, színvonalas, európai központja Budapestnek, addig a most már Sörverseny néven futó klub körüli járatban tavaly év végén kiépült egy olyan prosztó játékbarlang, amilyennel maximum Siófokon találkozol a szezonban.

És ha ezen nem röhögsz, akkor semmin:

Van a plafonról belógó versenyhajó, vannak autós gépek, táncolósók, sőt, még kizárólag nevetségesen gagyi kínai szarokat áruló boltocska is volt nemrég. Ami itt van, az maga a lüktető Balkán.

Csakhogy.

Az a helyzet, hogy ezek tökre mi vagyunk. Sokszor kérdezik tőlem, hogy melyik másik városban élnék, és ilyenkor persze elmondom, hogy odavagyok Párizsért, Madridért, Sevilláért, de egyikben se költöznék el, és nemcsak azért, mert Budapestet mindegyiknél jobban szeretem, hanem mert hiányozna az a kelet-európai esetlenség, ami itt körbevesz. Ami az én természetes részem is egyúttal, hiszen ebben nőttem fel.

A Gozsdu tökéletesen mutatja, hogy Budapest képes egyik pillanatról a másikra világszínvonalú, a nyugat-európai városokkal simán konkuráló luxuspasszázst létrehozni, de az egész nem lenne őszinte, ha a passzázs oldalnyúlványaiban nem bukkannának fel ilyen vicces leletek.