Tovább folytatódik Budapest vegetáriánus éttermeit felkutató sorozatunk.

Nem könnyű terep.

Nemcsak azért, mert tőlem kíván meg egy másfajta hozzáállást, hanem azért is, mert tényleg idegesítő dolgokba lehet belefutni. Még nem vagyok az út végén, de azt már most látom, hogy a városnak erre a speciális gasztronómiai kínálatára ráférne egy alapos megújulás. Egy összefoglaló posztban majd mindent leírok, egyelőre azonban a pozitív, vagy elfogadható példákat sorolom előre.

Ilyen például a Govinda.

Nagy múltja van a helynek, a Belgrád rakparton nyitottak még 1996-ban, hat év után vonultak át a Vigyázó Ferenc utcába. Ma már Budán, Egerben, Debrecenben, sőt a Krisna-völgyben is üzemeltetnek étkezdét, erős tehát a vallási vonal, ami nem feltétlenül szimpatikus mindenkinek, de túl lehet lendülni rajta.

Rögtön az első tipp: a helyre nem javasolt 180 centi felett érkezni, vagy legalábbis be kell húzni a fejünket a pincébe vezető úton. Én 180 vagyok, nekem csak simogatta a homlokomat a plafon. Ez még annyira nem kellemetlen, lehetett volna rosszabb is.

Odalent egy pincerendszerbe jutunk, jobbra egy jól megvilágított helyiségben vallási témájú könyveket, DVD-ket, élelmiszereket árulnak, rögtön utána a kifőzdés pultot találjuk, körbe meg kisebb termek közül választhatunk. A pultnál fémbödönökből teszik fémtányérra az ételt, fémpohárba mérik mellé a limonádét. A látvány nem a legmegnyerőbb:

Szeretem azt az érzést, amikor a negatív előítéletből pozitív tapasztalat lesz. Itt is ez történt. Izgalmasak voltak az ételek.

A világosabb étel egy joghurtos-tejszínes cucc, sütőtökkel, karfiollal és burgonyával. A hozzávalókat olvasva felrémlett bennem egy édeskés-unalmas étel, ehhez képest figyeltek rá, hogy kellően savas legyen a szósz, amiben megáztatták az épphogy nem szétfőzött zöldségeket. Ügyes. A paradicsomos-sajtos-borsós matar paneer is hasonlóan jól volt kigondolva, a fűszerekkel határozottan, de nem túlzóan bántak, egy olyan ízhatást elérve, ami nekem új volt. A sajtot inkább nevezném ordának, de nem is kívánkozott az ételbe semmi jellegzetesebb dolog.

A paprika pakora, a csicseriborsóval, liszttel és fűszerekkel sütött kaliforniai paprika viszont már-már zseniális volt. A fenti két féladag étel mellé jó volt ropogtatni ezt a savanyú-édes cuccot. Még köret nélkül is teljesen rendben lett volna az élmény, azért egy indiai lepénykenyeret elszaggattam mellé. Ja, és a csípős, gyömbéres limonádé! Kiválóan kiegészítette az élményt, gondoskodott róla, hogy egy percig se kapjak kapaszkodót a megszokott dolgok irányába.

A személyzet egyébként kedves, mosolygós, mint ahogy tapasztalatom szerint a legtöbb vega helyen. Senki nem kezdte el énekelni a hare krisnát, a vendégeknek sem volt hátul kis copfja, átlagos fiataloknak tűnt mindenki. Ellenben jó sötét van a pincében, képeket nem könnyű készíteni, a hangulat éppen ezért kicsit klausztrofób. Annak ellenére, hogy kivilágított vallási szobrokkal és falra akasztott képekkel megpróbáltak javítani a dolgon.

Az árak rendben vannak, 820 forint egy főétel, ami mellé 150-240 forintért köretet kérhetsz. A két féladag ételért, a lepényért, a paprika pakoráért és a limonádéért 1410 forintot fizettem.

Továbbra is kedvenc marad a Napfényes étterem, de a második helyre feljött a Govinda a budapesti vegetáriánus éttermek szubjektív listáján. De még nincs vége a sornak.

Govinda
Cím: Budapest 1051 Vigyázó Ferenc utca 4.
Nyitva: H-P: 11.30-21 h, Sz: 12-21 h, V: Zárva