Emlékeztek még a Pamlényi Pál Postás Panoptikum előadásról készített posztomra? Az volt életem legkülönlegesebb színházi élménye, mert először voltam nézője és egyben szereplője is egy darabnak. A rendező, Boross Martin pedig - az idei Placcc fesztivál keretein belül - egy új darabját mutatja be, a Promenádot, ami még merészebb vizekre evez. A Pamlényin egy pesti bérház volt a színpad, a Promenádon Budapest egy sokkal nagyobb szelete.
Martin azt találta ki, amit a Kis-Nagy világ című film rendezője, Kaufman figurája is megpróbált: olyan előadást komponálni, amiben a szereplők valódiak, a színpad a mindennapi élet, a nézők pedig olyan előadást látnak, ami bármikor megtörténhet. A fülükbe pedig a hangulatnak megfelelő zene, szövegbejátszások vagy éppen a buszon ülő rendező, Boross Martin elmélázó hangja.
Ehhez béreltek egy buszt. A nézők ezen ülnek, utaznak, miközben a színészek a járókelők között elvegyülve követik őket. Néha történik valami, összeütköznek, veszekednek, szerelembe esnek - van hogy a színészek, van, hogy a járókelők. Izgalmas a kísérlet.
Néha felszáll egy szereplő a buszra, később leszáll. Ugyanazok a színészek bukkannak fel mindenhol, egymástól sok kilométerre lévő helyszíneken, átöltözve, miközben mi a busszal robogunk. Tényleg olyan, mintha egy hatalmas színpadon játszanának, miközben a nézők átszáguldanak a jeleneteken. Hihetetlen logisztikai megoldás.
Csepel egyébként csak statiszta a darabban, valójában a busz hamar átmegy Pesterzsébetre, majd a Wekerlére. A laza sztori szerint ugyanis menekülünk a városból, és egyszercsak egy kisvárosban találjuk magunkat, ami elbűvöl minket. A díszletet mintha ehhez igazították volna, Csepel jól mutat az elhagyott vidéknek, a Határ út a sínekkel remek köztes állomás, Wekerle pedig egy külön világ, mindig is szerettem itt eltévedni.
A darab ötlete tehát remek, kísérletnek mindenképp izgalmas. Én jobban szerettem volna egy kicsit részletesebben kidolgozott sztorit, hogy a nézők még inkább beleéljék magukat, keveselltem az egyes részek közötti kohéziót is, de mivel ez az első ilyen kísérlet, nem panaszkodom. Jó lenne, ha ez a műfaj elterjedne, és egyre jobb darabokat láthatnánk, amibe itt-ott belekeverednek az utcán sétálók is.
Időpontok:
2013. június 1., szombat 19:00
2013. június 2., vasárnap 16:00, 19:00
2013. június 3., hétfő 16:00, 19:00
2013. június 4., kedd 19:00
Indulási hely:
Csepeli Munkásotthon, 1215 Budapest, Árpád u. 1.
Online jegyfoglalás: placcc.jegy.hu