A sorozat nem áll meg, kitartóan keressük Budapest legszebb lépcsőházait, ezúttal egy olvasói ajánlásra érkeztünk a Belgrád rakpart és az Erzsébet híd találkozásához. Külsőre egyáltalán nem gondolnánk, hogy a lépcsőházakra vadászók milyen csemegéket találhatnak odabent.
Kései eklektikus stílusban épült a bérház, állapota pedig olyan szinten kifogástalan, mintha most várna az átadásra, pedig az már régen volt. 1904-ben adták át a Hültl Dezső építész által tervezett házat.
Belépve a hatalmas, fém-üvegtáblás kapun egyből egy magas lépcsőn kell felmásznunk, hogy egy hatalmas faajtón jussunk be az előtérbe. Itt egy stukkókkal gazdagon megszórt térbe kerülünk, felettünk kovácsoltvas csillár, ismét azzal a bőkezű térkezeléssel találkozunk, mint a Kossuth tér 13-15-ben.
Továbbhaladva elérjük a tágas lépcsőházat, a márványoszlopok és makulátlanul felújított díszítések mellett különösen hat az utólag beépített felvonó fém-üveg kompozíciója, viszont második pillantásra még tetszett is az összeállítás:
A Szabó Ervin könyvtárban utánanéztem jobban az épületnek, kiderült, hogy a házszámnak hosszú története van. 1852-ben itt nyílt meg Magyarország első bölcsődéje, erről emléktábla is található az épületen. Átalakítások következtek, majd itt (akkor még Hal tér 2.) működött Erős Gábor szállodája, amit 1896 körül bontottak le.
1902-ben a Vagyontalan Hivatalnokok Árváinak Alapja rendelte meg ide a mostani épületet, nevéből következően olyan állami tisztségviselők gyermekeinek megsegítésére, akik nem tudtak kellő pénzt hátrahagyni, mielőtt eldobták a kanalat.
Az Elektronikus Periodika archívumban találtam hirdetéseket 1890-es és 1893-as újságokból. Például ezt:
A Magyar királyi lotto-igazgatóság írt ki nyereményjátékokat rendszeresen a vagyontalan hivatalnokok özvegyei és árvái támogatására a századforduló előtt. Ebből kiderül, komoly probléma volt, hogy az állami dolgozók csak a feleségük és gyermekeik eltartására elegendő pénzt keresték, és ha meghaltak, az asszony - mivel valószínűleg soha nem dolgozott - komoly problémával szembesült.
Egy árvaház persze csak a legvégső megoldás, de elnézve a fotókat, itt azért talán nem volt annyira kellemetlen gyermekként élni. A környezet legalábbis egyáltalán nem nyomasztó.
update: Mint ketten is jeleztétek, az árvaház által épített épület nem feltétlenül egy árvaház funkcióját látta el. Az épület láttán logikusnak tűnő álláspont ez is, annyi biztos, hogy 1904-től az épület az árvaház javát szolgálta.
View Lépcsőházak in a larger map