A kelenföldi Bikás park melletti randa üzletközpontban már nem először lepődöm meg. Néhány éve egy amatőr operát hallgattam itt, most meg ittam néhány remek dzsúzt.

A frissen préselt zöldség- és gyümölcslevekért odavagyok. Az bennük a csoda, hogy minél közelebb vagyunk a préseléshez, centrifugázáshoz, annál élettelibb az ital, annál inkább azt érzem, hogy olyan, mint valami esszencia. Sokkal kevesebbszer iszom ilyeneket, mint amennyire igényem volna rá.

Mégpedig azért, mert kevés helyen adnak. Legfeljebb frissen facsart narancslevet, de az is ritka.

Pedig nem luxus, nem kellene, hogy mondjuk a Solinfo Caféba járjak ezért a Dohány utcába, és luxuslámpák alatt szolgáljanak ki, és csak ezért kelljen elzarándokolnom azon kevés helyek egyikébe, ahol ilyen van. Én nagyon díjaznám, ha ez alap kínálat lenne a legtöbb helyen, hogy ha nem alkoholt akarok inni, akkor ne kólák és a hat éve palackozott gyümölcslevek között kelljen választanom. Mert azokat kényelmes raktározni.

Emlékeztek még a mahungolásra? Egy zöldséges a palotanegyedben elhatározta, hogy az általa kínált termékeket pohárba facsarja, és így frissít fel minket. A mahungolás kinőtte magát, saját mahung-bárt nyitott, aztán belefáradt abba, hogy nem talál megbízható alkalmazottat, és inkább abbahagyta, Gyömbírt palackoz inkább.

Ezzel csak azt akartam elmesélni, hogy nem kell flanc ahhoz, hogy kifacsarják nekünk kereskedelmi forgalomban széles körben kapható, nem is különösebben drága zöldségek és gyümölcsök leveit. Ez lehetne egy alapvető dolog.

Na és elérkeztünk a Bikás park ocsmány épületéhez, aminek aljában, rögtön a metrókijáratra nézve ott ez a Léműhely nevű hely. Semmi flanc, bemész, és szembetalálkozol friss gyümölcsök ládáival (a gyümölcsök csodaszépek egyébként, egytől egyig jó minőség), balra több hűtővel, félig mindenféle levekkel, hátul meg a préssel és az aprítógéppel. Ennyi kell.

Itt nem gyümölcscentriufugát használnak, hanem először ledarálják, majd kipréselik a levet, így érik el a legjobb hatásfokot. Sajnos nem a megrendelés pillanatában készítik el ezeket, hanem a nap elején, majd egész nap azt árulják.

Egyelőre a tiszta leveken kívül (alma, cékla, répa, narancs, ananász, körte) csak néhány keverés elérhető. Amikor én voltak, kérhettem alma-kivit vagy Breuss-t, ami cékla, sárgarépa, zeller és fekete retek levének egyvelege. Figyelnek arra, hogy a kivi mellé mondjuk Granny Smith-t préseljenek, kevésbé savas, édesebb almát, mert a kivi savassága azért eléggé meghökkent elsőre.

Az árak barátiak, két deci friss almalé például 180 forint, ha az almát keverik valamivel, körtével, céklával, naranccsal vagy mással, az már 260, az ananász és a Breuss pedig már 450 forint két decire vetítve. De az italok, amiket itt kapsz, tényleg kizárólag a természet szülöttei, semmiféle kezelésen nem estek át, és nem is kellett palackozni azokat. Hozod magaddal a saját palackodat - tudnak adni is olyat, amivel aztán járhatsz, ha nincs -, és teletöltik a hatalmas üvegekből. Nem termel szemetet, csak lebomlót, sőt komposztálhatót.

Sokan jönnek, töltögetnek. Az üzlet fejlődik, és hamarosan a másik hűtő is tele lesz, kevésbé magától értetődő anyagokkal készült levekkel. Ez egy talponálló biokocsma, és jártadban-keltedben ide jöhetsz feltölteni magad vitaminokkal, hogy aztán menj tovább. A négyes metró vonalán, vagyis 13 percre akár a Keleti pályaudvartól, 9 percre mondjuk a Kálvin tértől.

Megérdemeljük, hogy ilyesmiket adjunk magunknak, naponta. Minden sarokra talponálló biokocsmákat, földön járó árakkal!

Léműhely
Cím: 1119 Budapest, Tétényi út 63