Akik csak a kőszínházakat figyelik, nem is veszik észre, hogy a városban található színházak száma egyébként mozgásban van. Én legalábbis meglepődtem, hogy színház létrejöhet mondjuk a Váci utcában úgy, hogy hogy három ember összefog, összedobja a pénzét, meg hitelt vesz fel, aztán vésővel és spaklival a kezükben megépíti az egészet.
Pedig épp ez történt a FÉM esetében.
Cziczó Attila majdnem 20 évig diákszínházat vitt, Horváth Máté, a másik színházcsináló tulajdonképpen a diákja volt, majd Jendrics Anikó, Attila kosárlabdaedzőjének ötlete nyomán elindították ketten a Fészek Színházat 2010-ben, az Orczy úton. Aztán gondoltak egyet, és minden vagyonukat, amit kábé ötvenévesen (Attila és Anikó) tudtak magukénak, feláldozták a célnak: a Váci utcai FÉM-nek.
Szerencséjük volt, hogy volt egy régi szenespince, amit a ház nem akart kiadni kocsmának, étteremnek, így viszonylag olcsón bérlik. Mivel arra nem volt pénzük, hogy az egyébként barátinak mondható 90 milliót kifizessék a generálkivitelezésre, maguk láttak neki néhány szakipari munka kivételével, a teljes kiépítésnek. Véstek, betonoztak, falakat építettek, villanyt szereltek, nézőteret és színpadot ácsoltak. A nézőtéri székeket a gödöllői művelődési központból hozták el, és építették be. A végére lett egy technikailag baromi jó színház, tekintve hogy a csapatból ketten is eléggé konyítottak a technikához.
Itt jártam a Színházi Világnapon, amikor a Fém című előadás volt műsoron. A pincében egy elég tágas kávézó is van saját színpaddal, egy elég menő öltöző és egy színházi tér, lépcsőzetes nézőtérrel - saját kézzel ácsolt persze -, meg egy izgalmas, két tartóoszloppal megspékelt színpad:
Városjáró csapatépítő túráinkon ezt a színházat is meglátogathatjuk, kipróbálhatjátok magatokat színészként, profi rendező instrukciói segítségével. Ha van kedvetek, szóljatok a HR-eseteknek vagy a menedzsmentnek, hogy keressenek minket egy jóleső árajánlatért. Csapatépítő oldalunkat itt találjátok.
A saját darabokat a tulajdonos Cziczó Attila írja és rendezi, időnként szerepel is. A többi szükséges munkakört, a súgó, rendezőasszisztens, díszlet- és jelmeztervező, öltöztető, kellékes, díszletépítő, takarító, fény- és hangtechnikus, színpadmester, marketinges, jegyszedő, pénztáros, ügyelő, ruhatáros, informatikus munkaköröket megoldják maguk, vagy családon belül, esetleg önkéntesekkel.
Elég vicces, amikor író-rendezőként díszletet építek Mátéval, előadás előtt jegyeket árulok, majd egy kisebb, költségtakarékos szerepben játszom a színpadon, közben a színfalak mögött négykézláb kellékezek, előadás után pedig beszélgetek az érdeklődő nézőkkel.
- mondta egyszer Attila.
Persze befogad a színház vendégelőadásokat is, sőt, koncerteket, kiállításokat, pódiumesteket is rendeznek. A kávézóban például egy iráni hagyományok szerint terített asztalt is találunk, rajta a meghatározott ételekkel - ezt egy iráni vendégtársulat kedvéért építették:
Mivel nem számoltak a tervezésnél a TAO megvonásával, valamint az elektromos művek bekötésének késlekedése is hónapokra elhúzta a nyitást, jelenleg nehéz helyzetbe kerültek. Ha tudjátok, támogassátok őket azzal, hogy megnézitek a darabokat, sőt most egy közösségi finanszírozási projektet is elkezdtek, amiből egy ZABA nevű előadást hoznának létre, kezdő, de lelkes színészekkel.
Ez tehát egy igaz “csináld magad” színház, egy szerethető, bensőséges, családias projekt. Minden színházak őse, hiszen az első épp ilyen lehetett. Támogatás nélkül, a közönség fenntartásában, felépítve ott, ahol lehetőség adódott. Jelen esetben egyébként Budapest szívében.
A színház finanszírozás és munkaszervezési kihívásairól egy másik posztot is írtam nemrég az Öt Érzék blogra.
FÉM Arts & Cafe
Cím: 1056 Budapest, Váci utca 40.