Újpesten nemrég átadták az új vásárcsarnokot, teljes nevén Újpesti Piac, Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpontot. Úgyhogy elmentem megnézni, milyen élőben Budapest legújabb piaca, ami ráadásul elég menőnek ígérkezett a korábban nyilvánosságra hozott tervek szerint.

Újpestről nekem - természetesen - a kerület főtereként szolgáló Szent István tér, a kis templom, a körülötte lévő alacsony házak ugranak be. A tér valójában sokkal nagyobb, mint amire a Polgármesteri Hivatal melletti zöldövezetben járva gondolnánk. Magában foglalja a hivatalt, a templomot, parkolókat és a régi piac teljes területét. Plusz még egy épületet, ami a magasból úgy fest, mint egy virág, lentről meg úgy, mint amire ráférne egy alapos felújítás.

Ha ma ideállunk, a virág mellé, akkor észak felé fordulva (ahol a fenti képen még építkezés látható) elég meglepő látványban lesz részünk:

Ez a hatalmas épület Újpest új piaca, ami közvetlenül a régi mellett épült. A korábbi piacot hamarosan el is bontják, hogy a helyére egy nagy teret alakítsanak ki, ezáltal fellélegezzen picit a terület, és tényleg térszerű legyen a környék. Az építész szerint (Bun Zoltán, Firka Stúdió) csak a bontás után kap értelmet az egész fejlesztés, hiszen egészen más egy épület bezárva egy kis helyre, és akkor, ha az egyik oldalán megnyílik a tér.

Az épület monumentálisnak hat, még úgy is, hogy két oldalán igyekeztek igazodni az utcák építési magasságához (az épület 3. és 4. szintje a homlokzathoz képest eltolva emelkedik ki), és persze rengeteg üveget használtak a homlokzaton, így kötve össze logikailag a belső és a külső teret. Az ajtókat, a lépcsőket, a lifteket, és egyáltalán a közlekedőket úgy méretezték, hogy óhatatlanul is a repülőtér szó jut az ember eszébe, különösen a belmagasság miatt.

A piac ugyanis két szinten foglal helyet, ebből a második szint kisebb, mint az első: a földszinti kofák felett így hatalmas belmagasság, látszóbeton elemek láthatóak, különleges akusztikával, az ebben a környezetben fel-felbukkanó fejkendős nénik, tojáson alkudozó kofák úgy festenek, mint valami kiállítás darabjai. Nincs igazán piachangulat, egyelőre sem az eladók, sem a vevők nem érzik otthonosnak a környezetet. Inkább a szelfik mennek még, nem csoda, lépten-nyomon visszahőkölünk a körülöttünk látható légköbméterek számától. És a látszóbeton elemek látványa is lenyűgöző.

A kofáknál több helyen láttam szépséghibás vagy fonnyadt árut, a hátsó üzletrészeknél azonban egy zöldséges láthatóan mindenből frisset és szemet gyönyörködtető példányokat árul, nyilván drágábban. Ami már olyan, annak kipréselik a levét, és poharanként 850 forintért adják.

Az üzletrészeken sok a ki nem adott helyiség. Ahol vannak, ott henteseket, vadhúsokat áruló helyet, Cserpes boltot, savanyúságost, édességboltot találunk, az emeleten, hátul pedig az újpesti Központ bisztró pizzaszeletelőjét. 400-700 forint között árulják a szeleteket, felejthető minőségben.

Ami még a zöldségesen kívül ajánlott, az a Sajtangyal nevű hely a fölszinten, a Stiller savanyúságok. Még a Lipóti-franchise tagja is egy látványpékséggel egybeöntött kávézót álmodott meg ide, láthatóan komoly szándékkal nyitottak üzletet azon kevesek, akiknek volt bátorságuk kockáztatni, és az előző piachoz képest magasabb áron leszerződni.

(Persze a nyitás után, hétköznap délután természetes a kihalt hangulat, ez akár hónapokon belül sokat javulhat. Meglátjuk.)

Az épület alatt kétszintes mélygarázs, ami nagyon kellett, egyrészt hogy a felszíni rakodás megszűnjön, másrészt mert a kerületben általánosan tragikus a parkolási lehetőség, és bár parkolási díj nincs, a közterületeseknek könnyen eljár a keze, ha úgy ítélik meg, akadályoztál a kiállásban egy másik autóst. A piac körül pénzért azonban most is lehet parkolni, a mélygarázs pedig képes lesz átvenni a felszíni parkolók helyét, további terhektől megszabadítva a Szent István teret.

Az északi oldalon találjuk a mozgólépcsőt, ami a 3. és 4. szintre visz, ahol a rendezvénytermek vannak. Ide nem jutottam be, épp valami díszpolgárrá avatás előkészülete zajlott, de megcsodáltam a feljáró mellett kialakított “lazulós” területet.

Itt a lépcső mellett falapokkal borított leülőket láthatunk, ahová elvileg fiatalok ülhetnek ki nyomogatni a telójukat, mint a plázákban. Ennek rendezvények, koncertek során lehet jelentősége, én legalábbis nem tudom elképzelni, hogy a piac akkorára nőjön, hogy ezen a bejáraton lefolytatott forgalom egy állandó nyüzsgést hozzon létre. Mert ez kell ahhoz, hogy közösségi tér kialakuljon, egy olyan hátsó “szoba”, ahol senki sincs, és nincs mit nézni, nem vonzza majd a plázázni vágyókat.

Mindenesetre a piac felkészült a tömegekre. A jelenlegi forgalomhoz képest többszörös rohamra számítanak hosszú távon, olyan funkciókkal, amik legalábbis optimisták Újpest jövőjével kapcsolatban. És tényleg, lehet, hogy az alacsony házas kép évtizedek múlva már a múlté lesz, hiszen itt már írtam egy tizenhét emeletes vertikális erdő projektről, ami ugyan szintén nem magasház, és az építészek ügyeltek a monumentalitás elkerülésére, de mégiscsak növeli a népsűrűséget a kerületben. Az ide költözők pedig már az új teret ismerik majd meg, a gigászi, modern épülettel, ami egyfajta ambíció-manifesztumként tovább erősíti bennük az érzést: jó helyre jöttek.

Az összes kép egy galériában itt: