Mi is az a városi rejtett sziget?

Nehéz lenne definiálni, hiszen nyilván nem szigetek ezek - bár nálunk előfordul, hogy egyébként valójában is azok -, és nyilván nem rejtettek, bárki által látogathatóak. Még ha nem is látogatják olyan gyakran.

Budapest rejtett szigetei számomra azok, amiknek egyedi, erős, és a környezetükbe nem illeszkedő hangulatuk van, és általában kevés ember látogatja őket. Ezek azok a helyek, amik gyorsan kedvencekké válnak: akik egyszer felfedezték, és ráéreztek az ízére, onnantól törzshelyként látogatják, és az ismerőseiknek mesélnek róla. Sok év alatt nekem is lettek ilyen kedvenceim, amiket most megpróbálok összeszedni egy sorozatban.

Lőrinc pap tér

A város szerintem legkedvesebb tere ez, ami szinte elénk robban. Csupa egyirányú, egy sor autósforgalom és két sor gyalogosforgalmat is szűkösen lebonyolító utcácskák találkoznak itt.

A tér maga nem nagyobb, mint egy szállodai lobbi, csak épp itt fölénk tornyosul Zichy Nándor szobra, három épített lakószint, szemet gyönyörködtetően egységes magasságokkal. A tér alapterülete és a három szintes bérházak nagyon harmonikus arányokat adnak, szemből azonban BUMM: a Jézus Szíve templom hatalmas tornyai zökkentenek ki az idillből. Mégis, mivel a templom karcsú, mellette kinyílik a tér, ezért nem nyomasztó a látvány, inkább nagyon különleges, mint egy nagyszabású, grandiózus alkotás kicsinyített mása.

Most lássuk, hogyan látta ugyanezt (vagyis ugyanennek 1925-ös változatát) Rónay György író, költő A nábob halála című regényében:

Két keskeny józsefvárosi utca keresztezte itt egymást, s az egész tér nem volt más, mint egy házhelynyi üres, aszfalttal burkolt terület a kétemeletes Werner-palota előtt szemközt a vörös téglából épült, újromán stílusú templommal. Baloldalt régi, háromemeletes főúri ház szegélyezte a teret; gazdái elszegényedtek, eladták a házat, most lányotthon volt benne. A gyalogjárón néhány csenevész, lombját korán elhullajtott juharfa tengődött.

Különös ellentétek uralják ezt a helyet.

A Mária és a Krúdy Gyula utca találkozásánál találjuk a teret, izgalmasak ezek az utcanevek is. Máriát nem kell bemutatni, Krúdy azonban híres volt roppant zülléseiről, lucullusi lakomáiról és ivászatairól. Hasonló a párhuzam a templom és a vele szemközt található “asztalnokház” életében is, ugyanis ez utóbbi aljában hírhedt kocsma működött, kakucsi Liebner József császári és királyi asztalnok házában. Noha a pap átjött, hogy leállítsa az éjszakai tivornyákat, gyorsan visszapattant a bevételét és törzsközönségét féltő tulajdonosról. A nappal az egyházé, az éjszakák a világi örömöké voltak.

Legutóbb a Matrjoska működött itt, az orosz bisztró ugyan nem volt zajos, de vodkából ezerfélét árult, nem kis mennyiségben. De itt is volt egy csavar: a tulajdonos vegán lett, és alkoholt sem fogyasztott egy idő után, így inkább bezáratta a helyet, egy másik étterem működik itt azóta (Alma & Körte, a névadás picit 2000-es évek, valaki próbálta már?).

De önmagában ellentmondásos figura Lőrinc pap is, a tér névadó plébánosa, aki a Dózsa György-féle parasztfelkelés vezetőjeként vált ismertté. Történelmi távlatból ugye minden keresztes hadjárat is az egyház szellemiségével ellentétesnek tűnik, ez a vérontás pedig még értelmetlenebbnek látszik így 500 év távlatból, oka ugyanis ez:

a törökök ellen toborzott zömében paraszti származású keresztes sereg a nemesek ellen fordul, amikor le akarják állítani a hadjáratot.

Következő héten egy újabb városi szigettel jelentkezem. Ha te is szeretnéd felfedezni ezeket a mi szervezésünkben, jelentkezz csapatépítő túrinkra, és kérj egy egyedi túrát tőlünk.