Múlt héten autóztunk a Városliget mellett, amikor a lányunk határozott hangon megállította az autót, hogy kiszállhasson labdázni. Ez azért volt különös, mert másfél éves. Mi pedig sodródtunk az árral, dobáltuk a labdát a kitaposott fű helyén lévő sima földdarabon, a leharcolt focipályán. Néztük a focizó gyerekeket, a deszkásokat, és végül találtunk egy hatalmas kutyafuttatót. A lányom nagy örömére, ugyanis egyszerre szereti a kutyákat, és retteg tőlük. Egyelőre távol voltak, szerette őket.

A kutyafuttató láthatóan nemrég készült el - gyorsan utánanéztem, májusban adták át. A kerítés nemcsak jó minőségű, de még vicces kutyás jeleneteket is hajlítottak rá fémből, odabent sétányok, szép fű, fák, és kutyáknak való mindenféle játéklehetőség. Nem is kutyafuttató ez, hanem kutyás élménypark. Ezt tudtam meg a kifüggesztett házirendből(!).

Ami érdekes volt, az a kerítés mellett, kábé három méterre látható, határozott demarkációs vonal.

Itt találkozik a telepített, szuperzöld gyep és a Városliget egészében látható gyér, elhanyagolt gazos izé. Elég konkrétan látni, azt hiszem, az új és a régi határát. És ez az új AZ az új, tehát itt mutatkozik be először az új Városliget. Ez a kutyafuttató stabilabb és elmozdíthatatlanabb intézmény lett, mint mondjuk egy Közlekedési Múzeum. Ez biztosan itt lesz évek múlva is, a múzeumról csak sejtettük - míg ki nem derült, hogy mégsem.

Amire én gondoltam a kép láttán - és amiért ezt a posztot innentől fogva csalódottan olvassák majd tovább a netet aktívan fürkésző Liget Projekt munkatársak -, hogy wow. Micsoda hely lehetett volna a Városliget, ha a megérdemelt figyelmet kapja az elmúlt évtizedben. Nem kellett volna múzeumi negyedet ideálmodni, meg feltétlenül túlgondolni ezt az egészet, egyszerűen csak mondjuk füvesíteni, locsolni, a burkolatokat helyrerakni, amikor szétestek:

Az ilyen beruházások elenyésznek a Liget Projekthez képest, viszonylag olcsók, csak rendszeresen kell vele foglalkozni. Vagy mondok egy még szembetűnőbb különbséget. Régi Városliget:

Új Városliget:

A két kuka egymástól látható távolságra, az út két felén található. Nem azt akarom mutatni, hogy az egyik szelektív kuka, a másik kutyapiszoknak van, és nem arra használják, mert ez is gond. Viszont az egyiket láthatóan ürítik, a másikat láthatóan nem. Ez még jobban mutatja, amit mondani akarok:

ha alapvető dolgokban is elhanyagolják a Városligetet, nem adtják meg neki a kulturált környezetet megillető legkisebb odafigyelést, akkor a gigaberuházás természetes velejárójaként érkező odafigyelést hálával fogadjuk.

Annak ellenére, hogy több évtizedes lemaradást pótolnak vele, egyetlen, egyszeri alkalommal, és csak a remény marad, hogy a hegyomlásnyi közpénz elvonulása után marad abból az odafigyelésből néhány morzsa.