Mivel futásban nem vagyok jó, a konditermet unom, elhatároztam, hogy kipróbálom Budapest különlegesebb sportolási lehetőségeit, minden hónapban valami mással próbálkozom. De nem akármikkel: általában átlépem a komfortzónámat, és tökéletesen érthetetlen választásokat mutatok be. Előző hónapban például falat másztam, tériszonyosan.

Most meg elmentem haladó cross training edzésre úgy, hogy két éve alig sportoltam valamit.

(A kép edzés után készült, MIUTÁN értelmet lehelltem a tekintetembe.)

A Cross Training és a CrossFit edzések neve eléggé hasonló, könnyű összekeverni őket. Korábban összesen annyit tudtam ezekről, hogy ha valaki két perc beszélgetés után arra tereli szót, hogy mennyire megváltozott az élete az edzésmódszere miatt, akkor ő a CrossFit.

A Cross Training annyiban hasonló, hogy ott is kiscsoportos foglalkozásról beszélünk, magas intenzitással, kihívást jelentő célokkal (értsd: a beled kidolgozod, minél gyorsabban), de nincs benne olyan, számomra kevés vonzerőt kibocsátó edzésforma, mint mondjuk az olimpiai súlyemelés.

Megnéztem, mely edzőtermek esnek útba hazafelé a Sportkártya elfogadóhelyek közül, ahol van cross training, és a gép az Asia Center-beli Victory Fitnesst dobta ki. Ejha, nem gondoltam volna, hogy ott ilyesmi lehet, arra meg végképp nem számítottam, hogy ilyen jó a hely:

Saját terasz, új gépek, az egész hely eléggé ropogós még, így aztán kevesen is vannak, minden napszakban. Kártyatulajdonosként bármikor bemehettem, és akármelyik órára bebocsátást kaptam: a recepciónál az alkalmazás segítségével becsekkoltam egy gombnyomással, és már adták is a kölcsön belépőkártyát, meg a szekrénylakatot (azért sem fizettem külön).

A helyen van kezdő cross training óra és haladó. Na most, a dolog úgy esett, hogy nekem a haladó időpontja felelt meg. Így aztán úgy oldalogtam oda az edzőhöz, hogy lehetőleg még az első vezényszó előtt elejét vehessem a cserebogár-vergődésem miatti utólagos bocsánatkérésnek. Így előre kértem elnézést, de a fickó kedves volt, és a társaim sem tűntek úgy, mint akik átharapnak egy lámpaoszlopot. Gondoltam, laza lesz.

Na, azt azért nem mondanám.

Nem volt semmi eget rengető, talajgimnasztika, saját súly feladatok - ami nekem volt a legnehezebb, így 100 felé -, de ezeket olyan ritmusban, olyan kevés pihenővel, hogy egy idő után feladtam, és csak nézegettem a plafont. Néha rápróbáltam, hátha van már ott izom, ahol azt hittem, hogy van, de nem válaszolt senki.

Amúgy a közösség jó, mosolygós arcok, az egész hely akár belvárosi is lehetne. Terminátorokkal nem találkoztam, ide mindenféle arcok és testek járnak mozogni. A futópadok is könnyen kezelhetőek, automata programokban és manuális változtatásban is jók, de a hely igazi előnyei mégis az órák, világos, üveges, panorámás termekben. 

És ne felejtsük el a napozási lehetőségeket:

A Cross Traininget egy intenzív majdnem-személyei-edzésnek fogtam fel, annak tök jó, figyelnek rád, hajtanak, mint a lovat, az eredmény pedig nyilván nem maradhat el. Amint az izomláz elmúlik, és végzek a sörömmel, elmondom, mit jelent ez centiben.

Létezik egy kártya, amivel ti is pont azt tehetitek, mint én: hétfőn jógázni, kedden crossfit, szerdán kajak és így tovább. A sorozat szponzorai ők lettek, a kártya birtokosaként ti is felfedezhetitek Budapest sportolási lehetőségeit. A Victory Fitnessbe ingyen juthatsz be a Sportkártyával, és nemcsak ide, de országosan közel 400 elfogadóhelyre mehetsz díjmentesen vagy nagy kedvezménnyel.