Valahogy nekem sikerül mindig a legvégét elkapnom a kiállításoknak és pont ez van a Capa Központban rendezett Robert Capa, a tudósítóval is: nyáron nyitott, hó végén zár, de még gyorsan sikerült beugranom az ötven képet összegyűjtő kiállításra, amiből 18-at direkt ide paszpartuztak, kereteztek, szóval ezeket Budapesten még nem nagyon lehetett máshol látni.

És bár Capa kiállításokkal főleg a Capa Központ miatt tele van a padlás, ez mégis tud valami újat nyújtani az eddigiekhez képest. Persze ott van a milicista halála, de Federico Borrell Garcia most nemcsak a híres lövés pillanatában látható, hanem jóval előtte is, így elveszti műtárgy jellegét, és hirtelen ember lesz, valamit a találat után talán egy másodperccel, ami meg új kontextusba helyezi az eredeti képet.

A kiállításon a villanásokból történetek lesznek, a teraszon lelőtt amerikai katona önmagában borzasztó erős állítás, de attól válik részévé a sztorinak, hogy utána látjuk, ahogy társai ütik az elfogott német mesterlövészt. De a kontextus ennél sokszor még nagyobb, például egészen újraszínez mindent az a kép, amelyiken elégedett és lenéző mosollyal figyelik a derék francia település lakosai, ahogy a kopaszra borotvált fejű nőt és anyját megfuttatják, megalázzák, mert német katonának szült a háború alatt gyereket.

És vannak olyan fotók, amik önmagukban talán tökre nem érdekesek, de miután tudod, hogy Capa nem sokkal az exponálás után taposóaknára lépett és meghalt, mégis többletjelentést kap a kép, hiszen ez volt az egyik utolsó dolog, amit a fotóriporter látott.

Oké, nem egy vidám kiállítás, de eléggé érdemes megnézni, ha valakinek van szabad 40 perce.

Robert Capa, a tudósító
Capa Központ, 1065 Budapest, Nagymező utca 8.
H-V: 11-19
Megtekinthető: Február 28-ig