Múlt héten jártam az épp felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeumban, ahol ugyan elég sok pénzből, de láthatóan nagyon nagy energiákat mozgósítva igyekeznek visszahozni az épület világháború előtti hangulatát. Sőt, egész termeket restaurálnak, hogy a végén a belső terek sokkal látványosabbak legyenek, mint amiket mi lényegében egész életünkben megszokhattunk. Hiszen a Szépművészeti egyes nagyobb csarnokai már hetven éve rohadtak, szóval tényleg alig néhányan lehetnek, akik emlékeznek arra az épületre, aminek a formái újra kezdenek láthatóvá válni.

A bejáráskor említette Lévay Zoli, a Szépművészeti kommunikációs szakértője, hogy ha érdekel, átküld nekem egy PDF-et a Ligetről, merthogy az ő épületük is a Liget projekt keretében újul meg, ha foglalkoztat a téma, akár jobban is beleáshatom magam.

Na hát megérkezett a PDF és kiderült, hogy az átolvasásával olyan nagyon is beleáshatom magam a témába, amennyire sose szerettem volna. Több mint száz oldal, tele leírásokkal, látványtervekkel és ez nem az új funkciókról, épületekről szól, kizárólag a park rehabilitálásáról és a környezetrendezésről.

Elég forró téma ez, mármint az ember nem tud állást foglalni anélkül, hogy ne kapna egyből politikai bélyeget, ami elég idegbeteg állapot, és a kezdetek óta igyekszünk nem tudomást venni róla itt a blogon. Amellett, hogy számos projektet kimondottan károsnak találtunk Budapesten, pont a Ligetben én például látok egy olyan potenciált, amilyen ritkán jön szembe még egy ilyen nagyváros esetében is.

Persze legalább ekkora kockázatokat is látok, például a vizes vb-re felújított pesti rakpart katasztrofális, mindenféle zöldterületet nélkülöző felújítása után.

Szóval a sokszor kontár, sokszor nem eléggé átgondolt, sokszor kimondottan káros felújítások mellett azért az ember nem dőlhet hátra akkor, amikor kiderül, hogy "ugyanez" a csapat kitalálta, hogy felújítja a város egyik legnagyobb zöldfelületét, de az is tény, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor egy határozottan nagyon-nagyon menő park lesz a vége.

Mert ha megnézitek ezt a 109 oldalas pdf-et, akkor sok mindennel lehet majd vádolni az érintetteket, de azzal nem, hogy ötletszerűen, a zöldterületeket figyelmen kívül hagyva vágnak bele a munkába.

A terveken ugyanis látszik, hogy a kétszáz évvel ezelőtt Nebbbien Henrik által készített koncepció helyreállítása a cél úgy, hogy minden menet közben kialakult sajátosságot figyelembe vesznek. Például hogy a park területe az Állatkert, a Hősök tere és a múzeumok miatt csökkent, a cél viszont az, hogy adott keretek közt a legtöbb zöld és fa kerüljön a parkba. Megszüntetik például a Kós Károly sétányt jelenlegi formájában, a parkot kettészelő autóútból gyalogos sétány és bringasáv lesz, a környezetet tűrő fákat telepítenek, igyekeznek élővé tenni a tavakat és megoldani, hogy azokon egy lendülettel végig lehessen majd csónakázni, locsolással gondoskodni a zöld gyepről, amire ki lehet majd feküdni, és a parkolók felszámolásával lesz tere a faültetésnek is.

Hangsúlyozom újra, bőven van okunk kételkedni abban, hogy tényleg ez valósul majd meg, de ha a tervek válnak valóra, akkor nemcsak hogy nem lesz gáz, de a Városliget lesz Budapest egyik legmenőbb menősége.

Akit még érdekelnek a tervek, az nézegesse a pdf-et, esetleg emészthetőbb hosszúságban ezt a cikket, és odalent kommentben meg ezek alapján ossza meg mindenki az észrevételét.

A fenti képek galériában: