Hogyhogy milyen? Persze, hogy jó. A 2016-os Bocuse d’Or szakácsverseny szerint Európa legjobb séfje nyit egy éttermet a Belvárosi Piacon. Mégis milyen lenne, ami ott készül, ha nem jó?

Ezen a szinten már kihívás valami igazán rosszat enni, Széll Tamásnak valószínűleg minden erejét, idegszálát össze kéne szednie és nagyon-nagyon kéne koncentrálnia ahhoz, hogy képes legyen valami ehetetlent összehozni.

A Stand 25 nyitónapján viszont úgy látszik, nem koncentrált olyan nagyon, mert fantasztikus volt majdnem minden, amit kóstoltunk.

És ez sokszoros jó hír.

Mert Széll Tamásról már évek óta lehet tudni, hogy kiemelkedő szakácszseni, de amennyire jó, annyira megközelíthetetlen is volt. Vagy a versenyére készült, amikor csak magának és a csapatának főzött, vagy az Onyxban, ami meg az ország lakosságának a 0,1 százalékát leszámítva mindenkinek megfizethetetlen volt.

Nem azt mondom, hogy a Stand 25 olcsó, de már majdnem: három fogás 4900 forint, ami csak az üzemi konyha és a gyorséttermi kaja szintjén tűnik soknak, egy jó étteremben esély sincs ennél kevesebbet fizetni. Vegyünk 1500-nak egy előételt, ezernek egy desszertet, 2500 marad a főételnek: kábé ettől az árkategóriától indul a minőség.

Csak épp a világon sehol sem főz rád ennyiért egy kontinens legjobbja, még akkor sem, ha plusz nyolc százalék szervizdíj.

És itt Széll Tamás nemcsak egy brand, amivel eladják a helyet, vagy egy arc, amivel képregényszerűen telefestették a falat, ami azért elég fura lehet, mármint szélltamásilag erre a helyre bejárni minden nap.

Még csak nem is egyszerű totemállat, aki szerencsét hoz és akinek a díjait kiállíthatják egy vitrinben (egyébként ki vannak állítva).

Nem, Európa legjobb séfje ott sürög-forog a konyha közepén két segítőjével és ő készíti neked a jellemzően magyaros fogásokat, nagy tempóban, ötezerért. Ugye, hogy végül mégis eljutottunk odáig, hogy olcsó ez? Vagy nem drága.

Főleg, hogy váratlanul nagy adagok készülnek itt, Széll komolyan gondolta, amikor arról beszélt, hogy a fine dining helyett tisztességes bisztrókaját ad, amiből elég a három fogás: én négyet ettem, mert Annával, a lányommal mentem, aki félig már ebédelt, szóval ő csak a desszertet ette meg a sajátjából, az előételt odaadta nekem, aztán utána megbűvölten bámulta a bajnokot, ahogy főz, kábé ötven centi távolságból (bocs).

Szóval négy fogást toltam, és problémás volt, embertelen sok a négy, három bőven elég, három pont annyi, hogy egyáltalán nem vagy éhes utána, négytől Döbrögi módjára kóvályogsz, és minden adandó alkalommal szeretnél valahova lepihenni aludni egy fél órát.

Na és akkor az ételek: ahelyett, hogy valami nagyon újraértelmezett izéket kapnál, inkább mindenből a lehető legfantasztikusabbat kapod. Szereted a gulyást? Amit a Stand 25-ben eléd raknak, az nem krumplilehelet marhahabbal, benne van ebben minden, ami egy rendes gulyásban, és abban a halmazállapotban, mint a rendes gulyásban, és a végeredmény is valami nagyon hasonló, mint egy rendes gulyás, megtartva annak minden erejét, csak közben sokkal kiegyensúlyozottabb, tökéletesebb és van benne 2-3 csavar, amit próbálsz értelmezni, de nem tudod, mert nem tolakodó, épp csak annyi, hogy minden falatnál meglepetten pislogj a mosolyod fölött.

A faszénen grillezett gomba csontvelővel mondjuk hidegen érkezett, emiatt élvezeti értéke nem sok maradt, de ezt betudom az első napnak.

Viszont a rakott krumpli céklasalátával: még akkor is a műfaj királya, ha itt rakott burgonyának hívják, pedig ember nem nevezi így.

De micsoda rakott krumpli! A rakott krumpliság felsőfoka. És ez a felsőfok nem valami tök más, mint az alaprecept, hanem ez az alaprecept, kis változtatásokkal, őrült tehetségesen és rengeteg tanulás után elkészítve. Felül ropog, középen puhább, alul a tejszíntől krémes, semmiből sincs sok, vagy kevés, semmi sem száraz vagy túl nyers, de miközben ízlelgeted a szájpadlásokon az ízeket, egy másodpercig sem merül fel benned, hogy ez az egész bármi más lenne, mint rakott krumpli.

A desszertekre mindig elfogyok a jelzőkből, pedig ez a somlói galuska életem somlóija volt, ritkán szeretem a desszertet, de amikor igen, akkor egész nap enném. Na ez olyan.

És akkor az árak tervezhetőségéről: két háromfogásos menü bőven elég két főnek, mellé van fél liter víz 250-ért, plusz a szervizdíj, szóval ha valaki nagyon nem akar túlzásba esni, akár 11 ezer alatt kihozhatja párosban. Ami persze továbbra sem a gyorséttermi menü ára, de hát na, értitek.

Ja, és Anna üzeni Tamásnak, hogy puszi.

Stand 25
1054 Budapest, Hold utca 13
06309613262
H: 8-11 11:30-17
K-P: 8-11 11:30-18
Szo: 11-22
V: 11-18