A helyszín: Csikágó közepe. A budapestié. A Thököly - Rottenbiller - Damjanich - Dózsa György négyszög, ami olyan gyorsan emelkedett ki a földből a Millenium idején, mint a hírhedtté vált amerikai város, a "tengerentúli prérimetropolisz". Sosem volt előkelő környék, többnyire az alsó-középosztálynak adott otthont az építésétől kezdve, én mégis szeretek itt sétálni.

Csak nincs sok értelme. Elég kevés dolog történik erre, új üzletek, valamirevaló kajás helyek is legfeljebb a szélein telepednek meg ideig-óráig, belül változatlanul, a megújulásra a végtelenségig várva nyitogatják ajtajaikat a szükségábécék, szuteréncipészek. Még internetkávézó is van.

És itt bukkant fel nemrég a Házikó Farmbisztró, ami annyira kortárs, amennyire sokan csak szeretnének lenni.

Alapanyagok ellenőrzött gazdaságokból, térképen feltüntetve, jó cuccok a vidéki Magyarország válogatott termelőitől. Az üzletben csak az olyan hozzávalókat szerzik be külföldről, amit itthon elég nehéz lenne, mint mondjuk a kávébab vagy a tea. A koncepció átlátható, nyílt, és mindig pontosan tudod, mit kapsz a tányérodra. És ez nem az a duma, hogy "a legjobb magyar termelőktől, elégedj meg ennyivel apukám", hanem hogy tényleg tudod. Név, földrajzi helyzet, már lassan azt vártam, hogy amíg eszem, egy falra szerelt kijelzőn lejátsszák, hogyan készült a számban rágott falat. 

A krémtúróról nemcsak azt tudod, hogy a túró honnan van, de hogy a benne található feketeribizlit ki termesztette, vagy hogy a édességét adó mézet kinek a méhei adták. Ha veszel egy lecsós batyut, egy ilyen listát adnak hozzá:

Ez a két étel mondjuk tényleg elég jól sikerült, máskor is benyomnám reggelire. A krémtúróval kapcsolatban először azt gondoltam, hogy elsősorban túróíze lesz, vagy valami vaníliás ízesítéssel próbálják majd érdekesebbé tenni, ezzel szemben olyan tömény feketeribizli íze volt, hogy még most is elindul a nyálelválasztásom. 

Az alapanyagokat leszámítva egyébként nagy varázslásra nem kell számítani. Vannak toast melegszendvicsek, hideg szendvicsek is, kevés vajat látott, nem a legjobban elkészített croissant-ok (a sajtost olyan bika füstölttel töltötték meg, hogy mellé tényleg pazarlás lett volna a vaj). Napi leves is van, kétféle, főleg zöldségkrém, ami csak addig nem hangzik nagy számnak, amíg rá nem jössz:

mennyire fogalmad sincs egy éttermi zöldségkrém-levesnél, hogy egyáltalán kinek a milyen földjében növekedett, honnan importált növények gyökerét, szárát, levelét majszolod. 

A falon sorakozó polcokon a bio és bióba hajló borászatok borai, gyümölcslevek és hasonlók sorakoznak. Láthatóan jól kiépített partnerhálózata van a Házikónak, ami nem csak látszat. Valójában az egész üzlet egy a hátterében már évek óta működő alternatív szemléletű catering vállalkozás áll, aminek ez a kávézó, reggeliző, levesező a bemutatóterme. 

Nekem bejött a hangulata, a minden másnál átláthatóbb beszerzési lánc, már csak azt hiányolnám, hogy tényleg megfőzzék, megsüssék ezeket az alapanyagokat, és ne csak szendvicsbe, batyuba, meg levesbe, hanem komolyabb konyhát, séfet tegyenek mögé, heti öt-hatféle rendes kajával.

Mondjuk ilyen ambíciók mellé meg Csikágó a gyenge láncszem. A kereslet nem lenne elsöprő.

Házikó
Cím: 1071 Budapest Dembinszky u. 32
Nyitva: H-P 07:30 - 18:00