Oké, a Gresham szállodáról azt érdemes tudni, hogy amikor valami igazán A-listás színész, világvezető politikus, oligarcha vagy a világon átívelő vállalat vezetője Budapestre érkezik, akkor jó eséllyel ebben a szállodában szál meg. Fantasztikus helyszín, fantasztikus kialakítás, belépsz, és keresed az állad, ennek megfelelően a szobaárak is elég magasak, és az egész magasat úgy értem, hogy miközben Budapesten összes ikonikus ötszállodában is kapsz szobát éjszakánként 50 ezer forint alatt, úgy itt 150 ezer forint az indulóár.

Igen, kábé háromszoros a szorzó az egész mezőnyhöz képest.

Na most ebben a kontextusban szerintetek mennyire olcsó itt egy reggeli?

Semennyire.

Annyira semennyire, hogy a büféválogatás tízezer körül van, az a verzió meg, amiben a séf még pluszba elkészít neked egy fogást is, már 11 ezer fölött, igaz, ebben már van kávé, meg tea, meg üdítő is.

Mindegy, szerintem ebből már értitek, hogy az árakat nem az átlagos budapesti fizetésekhez, hanem az átlagos szállóvendégekhez szabták, akik körülbelül a teljes reggeli árát megkeresik, nem amíg, hanem miközben egy nagyobbat hörpintenek a kávéból (kiszámoltam, ehhez kb. 50 millió dolláros éves bevétel kell).

A helyszín persze ennek megfelelően nagyon exkluzív, az étterem tele van pincérekkel, akik akkor sem akadékoskodnak, amikor a vendég két hangoskodó gyerekkel érkezik (mint én), hanem próbálnak mindenhez jó képet vágni. De néhány olajmilliárdos reggelijét egészen biztosan megkeserítettük.

A választék a büféasztalon a várakozásoknak megfelelően nagy, bár semmiképp sem a sci-fi-kategóriáról beszélünk.

Minden nagyon jó minőségű, de alapvetően azért nem nagyon szakad el a Kollázs reggelije a realitásoktól. Voltam néhány kevésbé magasra pozicionált négy és ötcsillagos szállodában Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban és az a helyzet, hogy ott is nagyjából ugyanez volt a kínálat: remek péksütemények, három-négyféle sajt és felvágott, kis lazac, kis pástétom, kis gyümölcs, kis joghurt. Mindez persze kiemelkedő minőségben, de azért szó sincs arról, hogy ilyesmivel még soha sehol nem találkoztál.

A séf által készített ételek viszont kiválóak voltak, legalábbis a frittata és a füstölt lazacos benedict: mindegyik tökéletes alapanyagokból, tökéletes odafigyeléssel készült, minden túlzás nélküli harmonikus reggeli, tökéletes a maga nemében:

És annyi a kiváló minőségű tányér, pohár, csésze, étel, hogy elég gyorsan átalakul a szépen rendezett asztalod valami ilyesmivé:

Egy dologra viszont érdemes odafigyelni: vasárnap brunch van a hotelben, ami azt jelenti, hogy 10:30 körül elkezdik leszedni a büféasztalt. Szóval aki arra számít, hogy 10-kor megérkezik egy királyi reggelire, az keservesen csalódni fog, mert kábé fél órája lesz arra, hogy mindent begyűjtsön és előre is gondolkozzon, ami kissé kapkodóssá teszi az élményt, persze az étlapról továbbra is lehet rendelni, újabb súlyos tételekért.

Viszont a kapkodásért vigasztal, hogy jó időben ilyen környezetben tudod meginni a kávéd:

A Kollázs reggelije messze nem a legjobb ár-érték-arányú reggeli a városban, de nem is akar azt lenni, itt elsősorban a környezetet és az exkluzivitást fizeted meg, az, hogy egyébként mindennek hibátlan a minősége, már csak a bónusz. Ha valamikor úgy akarod érezni magad, mint egy it-milliárdos, vagy egy századfordulós gróf, érdemes kipróbálni, csak arra vigyázz, hogy ne vasárnap gyere. Mert egy gróf nem kapkod.

Ja, és a Kollázs a Város Hőse tagja, szóval aki támogatja az éhező gyerekeket, itt kedvezménnyel fogyaszthat!