Egy mellékes szálon kezdem a posztot: nemrég jelent meg a Civilization VI, a birodalomépítő stratégiai játék legújabb darabja. A szívem megdobban ilyenkor, eszembe jut 1991, amikor tíz éves voltam - akkor jelent meg a játék első része, ami megmutatta,  hogy a PC többre is alkalmas, mint az órákon gyakorolt a MS-DOS-parancsok kiadására. Lehet vele csinos birodalmakat építeni, embereket küldeni fáért, meg elfoglalni ismeretlen területeket  

Már nem játszom játékokkal, ezzel sem fogok: gyógyulófélben lévő munkamániás lettem, nem hagyom, hogy beszippantson rendszeresen, órákra a szórakozás. Ez nem is fog érdekben javulni: úgy tervezem, hogy életem végéig dolgozom majd - írni fog nélkül is lehet -, és a nyugdíjat az jelenti majd számomra, amikor újra leülök játszani a monitor elé, vagy isten tudja, mi elé ülünk majd akkor. Naponta.

Amikor megláttam a fenti a képet, rögtön ez ugrott be. A Civilization, a birodalomépítő játék, ahol az ókortól egészen a közeli jövőig igazgathatunk egy civilizációt, egeret klikkelgető istenként. De a fenti kép NEM a játékból van.

Először is fejtsük meg, hogy mit ábrázol. Egy római erődöt. Neve is van: Contra-Aquincum.

Akinek nem ugrik be, hol járunk, segítek. A fenti 3D-s kép készítője egy mai fotóra is rátette a digitális makettet, hogy lássuk, hol is helyezkedett el ez az erőd, látszólag a korabeli semmi közepén:

Németh Ádám, a kép készítője 3D-s alkotó, magyar múzeumoknak is készít  a fentihez hasonló római kori rekonstrukciókat (Török András hírlevelének köszönöm a tippet).

A Contra-Aquincum a 2. század elején épült, így a képen kábé 1900 év változásait láthatjuk, egymás mellett. Ez nagyjából elképzelhetetlen időtáv nekünk, hiszen ez a terület, a mai Erzsébet híd pesti hídfőjének környezete még 120 évvel ezelőtt is totálisan máshogy festett, mint ma. A híd megépítése előtt ugyanis itt volt Budapest leghangulatosabb városrésze, a régi pesti óváros, kacskaringós utcácskákkal, szabálytalan alakú terekkel. A Kossuth Lajos utca és nagyvonalú környezete miatt itt 120 házat bontottak el, és velük együtt eltűnt a Városháza tér, az Eskü tér, a Hal tér, a Rózsa tér és a Sebestyén tér. Ilyen volt azelőtt a római kori erőd környéke:

Pár év múlva már így nézett ki. Ma már ez is tiszta nosztalgia:

És Budapest legviharosabb történetű területén áll még ma is Budapest legviharosabb történetű temploma, a Belvárosi Nagyboldogasszony Plébániatemplom. Már a 12. században hivatkoznak rá, azóta minden korban máshogy festett, annyiszor átépítették, hogy alig beszélhetünk ugyanarról az épületről már, ezer év távlatában. Az Erzsébet híd ma szinte súrolja. (A fenti képhármas utolsó darabján is ő látható, akkor még üzletek vették körül)

Szóval ha én választhatnék, legszívesebben egy Budapest-szimulátorral játszanék inkább majd nyugdíjasként, egy speciális Civilizationnel, ami csak erre a városra koncentrál. Nem is! Csak erre a területre, a régi pesti óváros részre, itt is annyi minden történt. Valahogy úgy kéne ügyeskedni, hogy a végén ne tudják fillérekért szétmuttyantani az itteni ingatlanokat. Lehet, hogy már 1900 évvel ezelőtt a megfelelő döntéseket kellene hozni ehhez, nem tudom. De jó kis szimulátor lenne, az biztos.

A 3D-s képeket a virtualreconstruction.com oldalról vettem. A fotókban látható fotókat a Budapest Anno (Corvina Kiadó, 1981), a Békebei séták a pesti Belvárosban (Budapest, Darabanth Aukciósház 2014) és a Budapest, az ikerfőváros (Helikon kiadó) könyvekből vannak