Ha a Jászai környékén jársz, és a Falk Miksa utca mellett is elsétálsz, akkor tudd, hogy néhány lépésre tőled egy híres Csontváry festmény lóg a falon, egy jelképes kordon mögött. Amit 2006-ban 85 millió forintos kikiáltási ár után 230 millió forintért vettek meg, aztán 2012-ben elloptak, majd megtaláltak a rendőrök egy budapesti lakásban. Most meg itt lóg. Csak úgy.

Ha a fenti ajtón besétálsz a Kieselbach galériába, többek között ilyen meglepetés vár a Festők, Múzsák, Szerelmek kiállításon, meg egy rakás Rippl-Rónai, Egry József, Berény Róbert ésatöbbi. A képek a magyar festészet múzsáiról szólnak, érzéki szeretőkről, gondoskodó vagy épp meggyilkolt feleségekről. Nyáry Krisztián hasonló című kötete nemrég jelent meg: a Festői szerelmek kötet bemutatója épp itt volt novemberben, olyan érdeklődés mellett, hogy a tömeg csak két turnusban fért be a termekbe, meghallgatni a történész művészekről és múzsákról szóló sztorijait. Ezekhez ő mindenkinél jobban ért.

Zseniális a kapcsolódás, hiszen ahogy Nyáry Krisztián közel hozta az irodalomtörténetet a szélesebb tömegek számára, úgy a Kieselbach a magyar festészet remekeit dobálta ki úgy a falaira, hogy aki erre jár, egy sima kávészünetben besétálhat, megcsodálhat akár csak egy-két képet, és mehet tovább. Nem kell, hogy a művészet befogadására külön napokat szenteljünk, és komplett délutánokat töltsünk el múzeumban: elérhető mindenkinek, ott lóg mindenféle látható biztonsági védelemtől mentesen. 

És ebben az egyszerűségben az alkotások még jobban meghökkentenek. 

A festőkhöz tartozó rövid életrajzok is olvasmányosak, helyenként sokkolóak, ahogy például Czigány Dezső esetében. Ennél tömörebben csak Marlon Brando volt képes összefoglalni az iszonyatot az Apokalipszis Mostban, ahogy azt ismételgette: "the horror".

A kiállítást mindenféle segítség és művészettörténész nélkül, akár egy negyed órára is érdemes látogatni, de kapható egy képeskönyv a kiállított festményekről, ami segíthet az eligazodásban, valamint folyamatosan szerveznek tárlatvezetéseket, ahol avatottak mutatják be, melyik hölgy vagy úr mit tett a művésszel, esetleg fordítva és így tovább.

A kiállítás még nagyjából két hétig látogatható, és tegnap megbizonyosodtunk róla, hogy már elült a fokozott érdeklődés miatti tömeg, így bátran nekivághatunk egy kis gyönyörködésnek. Áginak köszönet, hogy elkísért, és felhívta a figyelmem a kiállítás ragyogó értelemben vett hétköznapiságára.