Újra jelentkezik immár hagyománnyá vált posztsorozatunk, amiben a Reflexshop legújabb játékait mutatjuk be. Ezúttal a nyári szünetre, nyaralásra szánt játékokat próbáltuk ki.
Kevés olyan üzlet van, ahová érdemes személyesen elmenni és nem csupán a webáruházukban böngészni. Márpedig a hatodik kerületi Reflexshop pont ilyen, az eladók miatt, akiknek mindegyike rajongója a játékoknak. Olyan embereket sikerült találni, akik éppolyan kedvvel tudnak mesélni a halálfejes barlangról, mint a bumerángról, kedvet tudnak csinálni olyan játékokhoz, amiket sosem vennél le a polcról. Mert értik, hogy miért jó vele játszani.
Mert ők is játszanak velük. Ettől nekem hitelesek.
Itt például láthatjuk, amint a boltban mutatják be az egyik frizbit, előtte pedig a szobabumerángot dobáltuk együtt, hogy lássam, mekkora tér kell a visszarepüléshez.
Szóval íme, a Reflexshop legújabb nyári játékkollekciója, amit hetekig próbálgattam nektek otthon, hogy tudjak róluk saját véleményt is mondani. Erről persze eszembe jut a sógorom, aki egyik hétvégén kezébe vette a Speedminton ütőt, odadobta nekem a párját, és szomorúan annyit mondott: gyerünk dolgozni. Valakinek ezt is meg kell csinálni.
ÉSZ
A játékokat két nagy csoportra lehet sorolni, az ülős és a mozgást igénylő társasjátékokra, vagyis az ÉSZ és az ÜGYESSÉG kategóriákra.
A kedvenc új felfedezettem idén az Imagine társas. Kiváló lehet a nyári közös programokhoz, akár a szabadban egy-egy sütögetés alkalmával, vagy rossz idő esetén a haveroknál összegyűlve a szobában. Egyébként is nagy Dixit-fan vagyok, szeretem a képzeletet, fantáziát megmozgató, nem is annyira a nyerésről, mint a kreativitásról szóló játékokat, és az Imagine pont ilyen.
Adott egy rakás félig áttetsző kártya, amin ábrák láthatóak. Néhányon emberek, másokon különös, könnyen vagy nehezen beazonosítható tárgyak, és néhány alap forma, vonal, kör, stb. A feladvány, hogy ezekkel a kihúzott fogalmat, filmcímet vagy hasonlót kell elmutogatni. Annyi kártyát használsz el a mutogatáshoz, amennyit akarsz, a kártyákból takarhatsz ki részeket, és mozgathatod is őket. Ha találsz elég alapanyagot, a teljes Forrest Gumpot előadhatod háborústul, rákászhajóstul, fűnyíróstul. Nagyon jó, és az sem csalódik, aki a legutolsó helyen áll.
Így kell elképzelni a játékot (Facebookon megy is egy ilyen sorozat a Reflexshopnál):
A Sínen vagyunk egy szokatlan logikai játék: kapunk egy mozdonykártyát, és ez után kötünk hat szerelvénykártyát. A szerelvények felett számokat látunk, a játék pedig az, hogy ezeket cserélgessük, mozgassuk úgy, hogy a végén növekvő sorrendbe álljanak a szerelvények. Persze másoknak is van lehetőségük beleszólni a mi szerelvényeink összetételébe. Azért jó játék, mert egy menet elég gyorsan lezajlik, és amíg a szülők strandolnak, vagy elmennek lángosért, a kisebbek is tudják teljes értékűen játszani: koncentrálhatunk az alapvető szabályokra, és kiszúrhatunk folyton a többiekkel (Neeeeeee!!!!), vagy elkezdhetünk komolyan taktikázni, és rájöhetünk, hogy a növekvő számsorrendet előállítani nem is kerül akkora fáradtságba, mint elsőre hittük.
A kártyákon pedig érdekes meglepetéseket is találunk, különleges számok alá bújtatva.
A Sínen vagyunk megrendelhető itt.
A Magyar népmesék kártyajáték a nagy társasjáték kis - és olcsóbb - testvére, ugyanúgy feltűnnek benne az ismert mesefigurák, a Magyar népmesék hangulata, römi-szerű játékmenettel, kétféle nehézségi szinttel. Ezt is lehet kisebbeknek és nagyobbaknak játszani, attól függően, hányfelé kell figyelni egyszerre, mennyire muszáj taktikázni.
A Magyar népmesék kártyajáték itt kapható.
A Ghost Cube-ot megint csak kicseszésből ajánlom megvenni: olyan puzzle, aminek az eltekerés hatására nem a színei keverednek össze, hanem a formája alakul át. Ha egyszer elcsavartad, és nem vagy profi Rubik-kockázó, az életben nem tekered vissza a helyére. De jó kihívás lehet a vakoknak is, mert itt a tapintás sokkal fontosabb, mint a látás.
A Tantrix strandverziója is remek kis pakk, a játékot alapszinten nagyon könnyű elsajátítani, és közben jövünk rá, hogy milyen sokat lehet fejlődni a játékok során. Tele van tehát sikerélménnyel, és nagyjából sosem lesz unalmas. Rengeteg játéklehetőség van, egyedül és társakkal egyaránt, szóval akár egyedül fekszünk a strandtörcsin, akár a családtagokkal ütjük el az időt a napozás közben, ezt simán elő lehet venni a táskából. Ja, és teljesen rá lehet kattanni.
A legjobban a szabálykönyvet imádtam. Nem úgy épült fel, mint más szabályleírások, hanem ábrákkal, tiltásokkal és lehetőségekkel tök világosan elmagyarázza a szabályt, majd tippeket ír le a jó játékmenethez, végül egy Kérdések és válaszok szekcióban a benned felmerülő összes értetlenkedést magától elsimítja. Végre egy olyan szabálykönyv, ami úgy épül fel, mint az emberi elme.
Megvásárolható itt.
Játszottam még a Tatsu nevű játékkal, amiben ugyan dobókockákkal dobunk, de azoknak nem annyira a nagysága befolyásolja a játékmenetet, hanem a sárkányainkkal való taktikázás. Nekünk eldöntenünk, melyik sárkányt vetjük be és mikor, annak érdekében, hogy az ellenfél sárkányait megritkítsuk.
Ami még nagyon jó kis kártyajáték: Logic Card. Nem azért jó, mert logikai feladványokat tartalmaz (IQ teszthez hasonló feladványok vannak benne), hanem mert egy Augmented Reality app is jár mellé az okostelefonra. Ha ráirányítjuk a kamerát a kártyára, a program felismeri a rajta látható formákat, és a kezünkben lévő ábrákat elkezdi ide-oda pakolgatni a kijelzőn, hogy megmutassa, merre van a megoldás. Ha gyereknek adjuk, az okostelefon és a remekül működő AR app miatt gyorsan rákattan, és úgy old meg logikai feladványokat, hogy közben játszik a kütyüjével. És közben vigyáz a telefonunnkra, amíg mi csobbanunk egyet. Közben meg okosodik. Hát nem?
Itt kaphatóak a kártyák.
ÜGYESSÉG
Az ügyességi csoportban a kedvenceim a bumerángok, mert nem kell hozzá másik ember, akkor is tudsz vele játszani. És végre találtam egy olyat, ami tényleg visszajön nekem is, ha jól és erősen dobom el (a sárga az, amivel már kezdek ráérezni):
Azok a kis kék bigyók nem díszek rajta, hanem kérlek szépen hangkiadó nyílások. A bumeráng ugyanis sípol, amíg repül, megőrjítve a környékbeli kutyákat. Ami azért jó, mert ha átrepül a kerítésen a cucc, a szomszéd kutya jól eséllyel visszahozza egy kis kolbász transzfer ellenében.
A bumerángot szinte függőlegesen, jobb kézben tartva 15-20 fokkal megdöntve kell eldobni a horizont felé, és főleg arra kell vigyázni, hogy tőlünk balra ne álljon egy drága sportautó, aminek nekicsapódik a visszafelé érkező, de nem tökéletesen eldobott bumeráng. A jobb oldalunkon mindenki biztonságban van. Strandon és reneszánsz főtereken csak akkor használjuk, ha mesterei vagyunk a használatnak. De inkább akkor se. Ez egy elvonulós, magunknak való játék, néha ilyen is kell.
A szobabumeráng itt, a sípolós itt érhető el.
A légágyú kétségkívül a legérthetetlenebb játékok egyike. Ez egy hatalmas tölcsér, amihez nyelet és célzókát rögzítünk, majd a hátoldali anyagot kifeszítjük, és egy jelentős erejű léggolyót lövünk ki előre. Akit eltalálunk, annak a pólója ráfeszül a mellkasára, a szoknyája ellibben, a cigarettája felizzik. Zárt térben egy gyertyát állítólag 15 méterről elolt a drága.
Hogy kik veszik ezt? Gyerekek, akik a szüleiket akarják megleckéztetni (kiváló ajándék olyan szülők gyerekeinek, akiket ki nem állhatunk, és már vittünk oda két szintetizátort és három kongát). És irodai dolgozók, akik az egymás asztalán tornyosuló, feldolgozás alatt lévő papírokat lövik ki, és szórják szét jelentős távolságból.
Mi találtunk egy harmadik felhasználási módot: a tábortűzfújást. Messziről is adhatunk egy oxigénlöketet a parázsló tűznek.
Az Airzooka itt megvásárolható.
A világítós frizbi az este kilenc óra utáni játékoknak kedvez. Középen egy kis elemtartót találunk, mellette egy gombot. Ezt, ha bekattintjuk, a frizbi elegáns fényekkel tündököl az sejlődő félhomályban. Ja, és a frizbi rohadt messzire visz, tavaly az első eldobás után el is temettünk egy hasonlót, amikor a Balatonba csobbanva örökre eltűnt.
Az Aerobie Skylighter itt kapható.
A világító Speedminton labda is hasonló időben használható. A Speedminton olyasmi, mint a tollaslabda, csak az ütőnek alig van súlya, és a teniszütőhöz hasonlít, a labda meg kisebb, és repül, mint az istennyila. Egy szettben többféle labdák találunk, az 5-20 méteres, 260 kilométer per órás maximális sebességű labdától a 20-40 métert átívelő, 300 kilométer per óráig gyorsulni képes labdákig. És persze itt a Night Speeder, amibe egy foszforeszkáló rudat dugva mehet az éjszakai ütögetés.
Egyébként pályát is vásárolhatunk a szetthez, ami kifeszíthető, fluoreszkáló hevederekből áll. De a legtöbbünknek elég az elején, hogy egyáltalán ütögethetünk egymásnak. Úgyis azt próbálgatjuk leginkább, hogy minél messzebbre és minél pontosabban üssünk egyszerre. Én szerettem tollasozni, ha azt a sportot a röplabdához hasonlítjuk, a Speedminton a röplabdák kézilabdája.
Egy komolyabb Speedminton szett itt megvásárolható. Van olcsóbb és drágább is.
A tollasfoci is remek móka, mert olyanok is tudnak vele passzolgatni, akik még hármat sem dekáztak soha labdával. Végre anyu vagy a hugi is beszállhat a passzolgatásba! A Wicked Ukick ugyanis hosszú tollakból, azok alján pedig levehető súlyokból áll. A tollnak köszönhetően a cucc elrúgás után egyből irányba áll, arccal előre érkezik meg a másikhoz, másrészt lassul, így könnyebb rákészülni a fogadására. Ha levesszük a súlyokat az aljáról, még könnyebb, még légiesebb. Pontosan lehet vele célozni, és alig van súlya. Na jó, azért Hold-gravitációt nem idéz elő, ugrálni kell, és kifáradsz, de ez a cél, nem?
A Feel Flux magyar találmány. Egy fizikai törvényszerűségből alkotott játék, éspedig a Lenz törvényt használja ki, ami szerint
Ha mágneses térben egy vezetőnek relatív elmozdulása van, és az erővonalaknak van a vezető elmozdulásának irányára merőleges összetevője, a vezetőben feszültség indukálódik. Ha a vezető zárt áramkört képez, az indukált feszültség hatására a körben áram folyik. Ennek az indukált áramnak az iránya mindig olyan, hogy mágneses hatásával gátolni igyekszik az őt létrehozó indukáló folyamatot. Jelen esetben a relatív elmozdulást.
forrás: Wikipedia
Maga a játék egy erős neodímium mágnesezett golyó, amit egy réz vagy alumínium csőbe ejtünk, ahol - noha a csőhöz nem is ér hozzá - lelassul. A lassulás miatt van időnk, hogy felfelé kirántsuk a csövet, a golyót a levegőben "állva hagyva", majd újra alámozdítva a csövet, elkapjuk a golyót. De a videó ennél sokkal jobban bemutatja ezt:
Tökéletes ajándék a tudományokban elmélyülő, mozgásra nehezen rávehető gyerekeknek, ők végre azzal az indokkal mozdulhatnak ki a szabadba, hogy csak gyakorolják a Lenz törvényt.
A golyó egyébként homokba esve összegyűjti a mágnesezett mikrorészecskéket, úgyhogy a tisztítása nem könnyű feladat, egy mágnesezett konyharuha sokat segítene.
A Feel Flux itt megvásárolható.
A lávalabda betonon, a Waboba vízen pattan nagyot. Utóbbinak van egy Extreme elnevezésű példánya, ami tényleg iszonyú sokat kacsázik, és nagyon messzire el lehet dobni vízen. Ha laposan küldjük meg, szerintem 40 métert simán elmegy, vagy tíz pattanással a vízen. Bónusz pontért a strandolók előbb megpattintva, azok feje felett kell átdobni a labdát a másiknak (ez a "Mit Sem Sejtő Cica" játék), ha a szilikonos, vízzel megszívott labda tarkón találja a kopaszt, lehet menekülőre fogni. Egyébként a labdában a belső borítás könnyen összegyűrődik, de ezzel nem kell foglalkozni, mert legalább annál kiszámíthatatlanul pattan - a külső borítás meg úgyis összetartja a cuccot. Mindenesetre szuper vízi játék, sokkal menőbb, és több ügyességet is igényel, mint a strandlabda.
Ez a hagyományos verziója, ennél ez a példány kétszer fürgébb:
Disclamer: a Reflexshop az Egy nap a városban blog hirdetője