Nagy átka ennek a melónak, hogy egy idő után tök érdektelenné válik a századik hamburger, szendvics, hotdog, még akkor is, ha az történetesen az egyik legjobb a városban: mégis mi a fenét lehet állítani sok tucatszor egymás után arról, hogy zsemle, hús meg sajt? Persze időnként felbukkannak olyan fényesen ragyogó csillagok a városban, amiket kipróbálva előjön a kezdeti lelkesedés és automatikusan ömlengeni kezdünk, de ehhez tényleg nagy dobás kell, mint például a gőzburger a Pista bában.

Vagy valami furcsa.

Hát a gombócburger elég furcsa. Meg a gombóckacsa, gombócoldalas, gombóclazac.

A kilencedik kerületi Gombro’c azért csodálatos hely, mert a tulajdonos fogott két látszólag tökéletesen inkompatibilis dolgot és létrehozott belőlük egy fantasztikus mutánst.

Ez a két dolog:

gyerekkorunk szilvás gombóca és a modern streetfood.

A recept tök egyszerű: vesznek néhány fogást, receptet, ami most menő a pesti belvárosban, ezeket belecsomagolják gombócokba, a végén a cucc kap valami bundát meg szószt aztán 650-ért jó étvágyat.

Ez például a gombócburger:

Ez meg a kecskesajtot gombóc:

Mély elemzésbe most azért felesleges belemenni, mert természetesen nem ezek a legszofisztikáltabb ételek a hazai piacon. Ezek olyan gegek, amik véletlenül pont működnek. Egyszerű a koncepció, egyszerű enni és finomak is, kábé ennyiben lehetne összefoglalni a végeredményt, mert a gombócburgert például nyilván nincs értelme összevetni a Zing hagyományos burgereivel, de nem is kell, mert ez más műfaj. Ez olyan, hogy ha a közelben jársz, pillanatok alatt elkészül a gombócod, megeszel kettőt 1300-ért és jól laksz annyira, hogy egy ideig nem töröd majd a fejed újabb evésen.

És van persze szilvás gombóc is, ami pont annyira nem bonyolult, mint a legendás ős, de az is tuti, hogy sikerült mindent kihozni, ami a műfajban benne volt:

Sok ilyen fasza ötletet Budapestre!

Gombro’c
1092 Budapest, Erkel utca 3
H-Szo: 11-21