A Szabadság tér környékén a helyek egyedi ütem szerint működnek. Reggel a munkába sietők beugranak valami reggeliért, aztán rohannak tovább. Délben elárasztják az étkezdéket az ebédelni vágyók hada a környező irodaházakból, a Nemzeti Bankból, aztán megint vissza mindenki. Négy után valószínűleg nagyobb ráfizetés nyitva maradni, mint bezárni.
Épp ezért dicséretes, ha találunk itt egy este is nyitva lévő helyet. A Bank3 ilyen.
A Bank3 egy palacsintázó. Tudom, különös névválasztás. Ennyi erővel a bankokat meg hívhatnánk Palacsinta6-nak vagy Krémes5-nek. Lehet, hogy nagyobb kedvvel járnánk oda.
Szóval egy palacsintázó, ahol az étlap nagyon-nagyon hosszú, és - nem hinnéd el - , de
tele van palacsintával!
Olyan kombinációban, amiket el sem hinnél. Vannak ugye az alap édes palacsinták, diós, mákos, kakaós, fahéjas, lekváros ésatöbbi. A tálalás szép, és a tészta nagyon jó: pont kellően vastag, puha, a borítása kissé keményebb, mintha roppanna. Mintha, csak mintha. Mondanom sem kell, rögtön a serpenyőből kerül a tányérodra. Ezekből egy adag 490-890 forint között mozog.
Vannak sós palacsinták. Ugyanez a műfaj, csak mindenféle húsos-tejszínes-gombás-paradicsomos meg ilyen feltétek, szószok kerülnek bele. Itt 590-től 1090 forintig lehet fizetni.
Aztán belemelegedünk. Vannak az "art óriás palacsinták", túrós csusza, négysajtos, Stroganoff marhás, ilyesmi. Én egy Túró Rudisat kértem ebből a szekcióból. Azt képzeltem, hogy majd kielemzem a túrós krém ízét, hogy mennyire sikerült eltalálni az eredetit, aztán az első falat után rájöttem, hogy itt nem erről van szó. Beleolvasztottak valódi túró rudit a palacsintába. Két darab óriásat. Nem egy gasztronómiai kihívás, ráadásul instant cukormérgezés, de valljuk be, hogy rohadt jó.
A hierarchia csúcsa a "bar óriás palacsinta" nevű szekció, itt az étlap készítői kissé nagyképűen odavetették a fine dining szavakat, hogy éreztessék, mekkora dobásra lehet itt számítani.
Ezek valójában rendes hús-saláta-köret kombinációk, ahol a köret jelen esetben a palacsinta, különböző formációkban. Tekerve és felvágva, tagliatelle csíkozással, ahogy éppen jön. Nekem a pincér a jércemelles, grillezett fetás verziót ajánlotta, 1990-ért.
Oké, nem sok érte. De nem is fine dining. A harmóniákra pont olyan elnagyoltan figyeltek csak, amennyire egy Bank utcai ebédlős helyen kell. De mit is beszélek? Ez egy palacsintázó!
Szóval a hellyel szemben az egyetlen kifogásom ez: miért kell egy palacsintázónak ilyen magasra törni? Miért kell ilyen magasra helyezni az elvárásokat? Mert ha a Bank3-at egyszerű palacsintázónak értékelem, azt mondom, szuper, menjünk palacsintázni. De elmegy az kedvem, ha azt látom, hogy itt majd a gasztroisteneknek kell áldozatot bemutatni. Mert az itt nem megy.
Egyébként meg a cukorra visszatérve: minden palacsinta kérhető light és gluténmentes kivitelben is, szóval figyelnek a megváltozott táplálkozással élőkre. Hétfőtől péntekig pedig a leves-palacsinta-üdítő trió 990 forintról indul, szóval a legnagyobb nyüzsgés idején a legolcsóbb minden.
(A képeken azért vannak ennyien, mert épp egy koncert ment a Szabadság téren, egyébként este nincs ekkora pörgés a felszolgáló szerint)
Bank3
Cím: 1054 Budapest, Bank u. 3
Nyitva: Hétfő-Szerda 08:00 - 22:00, CS-P 08:00 - 00:00, Szombat 12:00 - 00:00
Disclaimer: a helyre szokás szerint bejelentés nélkül érkeztünk, és saját zsebből fizettünk, mert ilyen srácok vagyunk. Hozzáteszem: micsoda mennyiséget össze nem kell zabálnom miattatok időnként!:)