A Szimpla megkerülhetetlen jelenség. Rögtön ez az első a Keleti pályaudvar vagy Ferihegy után, amit meglátnak a hátizsákos turisták. Sok év, sok turista: ma a Szimpla név szerintem többször hangzik el egy átlagos napon Budapesten kívül, mint azon belül.

Egy utazós oldalon nemrég egy Barbara Litzlfellner nevű felhasználó írt budapesti tapasztalatairól. Volt egy listája, ami a kezdő turisták eső benyomásait, és egy másik, ami a régóta itt-tartózkodóak tapasztalatait vette sorra. Mindkettőben szerepelt a Szimpla. Az első benyomás egy rácsodálkozás a hihetetlen egyediségre, a világon máshol nem látható jelenségre. Aztán amikor már itt élsz egy ideje, kénytelen vagy kihúzni a kedvenceid listájáról, mert a régóta itt lakók már csak turistacsalogatóként hivatkoznak rá. Persze a szíved vérzik közben emiatt - írja Barbara.

A Szimplának ugyanazzal kell szembenézni, mint Britney Spearsnek 2007-ben: a sztárbetegséggel. Ki kellett találniuk, hogyan tudnak kibújni az egyre szorosabb skatulyából, a “kötelező első látnivaló” dobozból, és megszólítani újra a helyi lakosokat. Jött a termelői piac ötlete, vasárnaponként olyanok is bejutnak a Szimplába, akik éjszaka nem járnak arra, és ez önmagában óriási. Egy éve aztán megnyitották a Szimpla Háztájit a bejárattal szemben, ahol a termelők alapanyagait felhasználva sütnek-főznek. Ezt pedig úgy, hogy kiemelkedő legyen: a Felelős Gasztrohős szakértői szerint a környezettudatos működés olyan fokát érték el, ami példa nélküli Budapesten.

És nemrég a Szimpla menüjét is megújították, a Háztáji ötletének meghosszabbításaként. Amit csak lehet, azt a vasárnaponként is itt árusító termelőktől vásárolják, az alapanyagok tehát megbízható forrásból jönnek, és jó minőségűek. Annyira, hogy nemrég végigkóstoltam az új étlap fogásait, és majdnem belekönnyeztem a tálba. Aki szerint a nagy séfek szerénységből mondják, hogy “majdnem minden a jó alapanyagon múlik”, azok itt jönnek rá, hogy tévedtek. Egy egyszerű töltött burgonya friss zöldségekkel olyan intenzív ízű és annyira derohadtjóbazmeg, hogy kész vagy.

És a Szimplába nem is kell több. Csirkenyárs, pohárkrém, édesburgonya-krémleves, burgerek: tökéletesen kompatibilisek az arculattal. Mégis, az alapanyagok miatt messze kiemelkednek a környezetből, meg abból, amit egy romkocsmában az asztalra képzelünk.

A bejelentett kóstoltatás után tegnap visszasunnyogtam, hogy legalább egy szarvasburger erejéig ellenőrizzem, ugyanazt adják-e hétköznap, mint amit egy születésnapi bulin. És azt adják:

A szarvas húsa, a fürjtojás, az aszalt gyümölcs, a madársaláta, a paradicsom és a gombás szósz, meg a helyben, a Szimpla saját pékségében készített édeskés, tökéletes állagú zsemle együtt egy magas színvonalú gourmet burgert gyúrt össze. Hitetlenkedve rágod. 1200 forint, egész jó áron is van.

A Szimpla tehát mindent megtesz, hogy kikerüljék a mainstreamtől elforduló budapestiek nagy sztároknak szóló legyintését, és benne maradjanak a helyi pörgésben. Látják, hogy miben lehetnek a legerősebbek, és kihasználják. Jól csináljátok, gratula.