Nagyjából hat éve nem volt munkahelyem, ahová be kellett volna járnom. Azóta ott dolgozom, ahol épp rámjön: kávézóban, kocsmában vagy otthon. Most képzeljétek el: sokan már azt sem tudják megbocsátani nekem, hogy kocsmában ülve dolgozom, az meg végképp érthetetlen nekik, hogy ha mégis egy irodába szeretnék járni minden nap, azért fizetnem kellene.

Nem hittem el, hogy eljön ez a pillanat, de bármennyire is abszurd, a második verzión gondolkozom. Inkább fizetnék, hogy irodában lehessek.

Nem, magamnak nem bérelnék saját irodát, de erre nincs is szükség. Több közösségi iroda is nyílt már Budapesten, amikkel már régóta szemezgetek. Első ránézésre hülyeség, mert olyan, mint egy tágas, kényelmes kávézó, ahol mindenki dolgozik, és mindenki törzsvendég. Csak épp a belépésért is, meg a kávéért is fizetni kell.

Második pillantásra viszont meglátjuk az előnyöket. A székhelyszolgáltatást, a zárható szekrényeket, a bérelhető tárgyalókat, a nyomtatási lehetőséget, a hivatalból járó wifit, ami helyett, ha lehal, mobilnetet ad az irodavezető. Meg a munkára inspiráló légkört, az ismerős arcokat, akik sokszor szintén kreatív területen dolgoznak, és nemsokára közös projektekbe is belevághatunk.

A kérdés, hogy kávézó vagy közösségi iroda? Melyik éri meg nekem, ha nincsenek nagy igényeim, csak hogy lehetőleg ne zavarjanak, és hasítson az internet? Befizettem a Kaptár közösségi iroda próbahetére, hogy ezt kiderítsem.

Az iroda iszonyú jó helyen van, a Bazilika mellett, a csendes kis Révay közben. A hatalmas üvegfelületeken át rengeteg napfényt kapunk az arcunkba, a berendezés magas pultokból, alacsonyabb asztalokból és négy kényelmes kanapéból áll.

Van egy telefonfülke, ha valaki magára csukná az ajtót telefonálás közben.

Ugyanis ajtóból itt nincs sok, csak a tárgyalókon van, azok is átlátszók.

Aki legalább egy hónapra előfizet, annak az ujjlenyomatát beszkennelik, és onnantól azzal tudja nyitni az iroda ajtaját nyitvatartási időben. Egyébként csengetéssel lehet bejutni.

Az iroda egyébként tágas és napos, jó hangulatú. Mindig pont annyian voltak, hogy ne érezzem üresnek a helyiséget, de mégis nyugodtan leülhessek bárhová, ahová szeretnék, ablakhoz, kanapéra, asztalhoz. Ami zavaró, ha a közös térben tartanak egy megbeszélést, vagy - mint ahogy az egyik nap történt a próbahéten - délután egy komplett Prezi-kezelési szakkör érkezett. Akkor inkább lettem volna máshol.

A mosdók kulturáltak, a tea és a kávé becsületkasszára megy 100 és 250 forintos alapon (van egy rakás Nespresso tasak, meg tejhabosító), a kérés csak annyi, hogy a mosatlant pakold be a mosogatógépbe.

Az internet nem volt épp stabil, de amikor a bizonytalankodó routert végül újraindították, beállítottak a helyére egy mobil hotspotot. Sűrű elnézéseket kértek, és ígérték, hogy hamarosan lecserélik a szolgáltatót, mert ez tényleg botrány. Miután azonban a mobilinternet sem nagyon ment, inkább a saját telefonomról dolgoztam.

Egy hét után még mindig nem találtam ki, hogy ez megéri-e nekem, vagy nem. Eleinte úgy voltam vele, hogy nem: ha a kedvenc kávézómba, teázómba ülök be, akkor is elköltök kábé 38.500 forintot egy hónapban, amennyibe nettó a Kaptár kerül, csak ott azért enni-inni adnak. Kihozzák, elkeverik, elmossák. A munkavégzéshez szükséges könnyítéseket viszont nem végzik el, ha a router bedöglik, pár napig nincs másik. Nem lehet nyomtatni, nem lehet tárgyalót bérelni és nem kérhetem oda a leveleimet. És nem elegyedem szóba senkivel, különösen olyanokkal nem, akikkel esetleg közös munka is lehet kilátásban.

A közösségi iroda tehát egy nagyon jó lehetőség azoknak, akiknek az otthoni munka már posvány, a bérelt tér pedig túl drága és felesleges. De a szabadság érzését igazán az adja meg, ha egy egész város a munkahelyed, és ott ülsz le a laptopoddal, ahol épp jól esik.

Disclaimer: közösségi gazdaságról szóló sorozatban az Egy nap a városban blog együttműködő partnere a Magyar Telekom. Ők azok, akik összeszedték, és egyben tálalják elénk a hasonló megoldásokat, valamit az infrastruktúrát, a szélessávú mobilnetet adják a fentihez hasonló irodák mögé. Itt írtunk a közösségi gazdaságról bővebben.