Azt hiszem, Ádám múlt heti oshawa-diétás posztját és a jövő heti konklúziót nem is lehetne szebben átkötni, mint a város legnagyobb, legzsírosabb húsait bemutató cikkel. Köles-Karaj-Köles!
Ezt az élményt, ahogy magát az ebédet is, néhány napig azért emésztettem. Kábé másfél éve terveztem, hogy elnézek a Pléh Büfébe, akkor láttam István Kovács csodálatos riportját az óriási rántotthúsok földjéről, ahol horganyzott vaslemezek jelzik a határt. Egy 15. kerületi piacon, a Kolozsvár és a Darbó utca sarkán van a bódé, de felesleges körök helyett inkább mutatok egy képet a szabvány méretű cordon bleu-ről:
Ami itt persze gordon blue. Pedig az igazából ez:
Mondom azt is, miért érdekes a hús: mert 76 deka, köret nélkül. Krumplival és tartárral bőven egy kiló fölött járunk, szóval nem csoda, hogy kábé 2700 forintot fizettem érte, hiszen ez három normális embernek ebéd.
Ne próbálkozzál!
- mondja a tulajdonos, amikor 3000-et akarok hagyni nála. Esélyed sincs borravalót adni. Nem hagyja.
És különben is, azonnal dugd el azt a vegyszert!
- teszi hozzá, amikor meglátja a kezemben a kólát. Az egészséges életmód híve.
A Bádog büfé egyébként már 25 éves, a nyolcvanas évek vége óta vannak a helynek elévülhetetlen érdemei abban, hogy a környék átlagos koleszterinszintje ne süllyedjen a sztratoszféra alá. Állandó a közönség és a többség állítólag be is tolja az egykilós ebédeket, amiket különösebb finomkodás nélkül dobálnak a tányérodra. Kérsz egy húst, amit ugyanazzal a kézzel hajítanak a mérlegre, amit egy perccel korábban még megnyaltak, hogy átszámolják a pénzt. A tartármártást egy óriási flakonból öntik, adagonként kábé két decit. És ha belépne ide egy EU-ellenőr, azelőtt bablevesként végezné, hogy megmutathatná az igazolványát. De teljesen rendben van ez így.
A hangulat szuper, a főnök szórakoztatóan haverkodva beszél mindenkivel, az adagok meg hatalmasak. Ez például egy sima rántott hús, fél kilós:
És akkor kipakolva mindez otthon, a méretarány kedvéért a képen egy iPhone-nal, de odadughattam volna a fejemet is, vagy oda is fekhettem volna a hús mellé, vesztettem volna.
A felvágás csodálatos pillanata:
És mindez belülről, kibontva:
Nyilván senki sem várja, hogy mély elemzést írok a panír roppanásáról, az ízek harmóniájáról, a hús vágási technikájáról, esetleg a sajt beszerzési csatornájáról. Ez egy kurva nagy rántott hús, tíz dekánként 300 forintért. Ugyanúgy készül, gondolom, vagy 25 éve, és nagyon-nagyon jól laksz tőle. A krumpli még jó is, semmi fagyasztott vacak, és nem merném megtippelni, hogy mikor cserélték utoljára az olajat, amiben kisütötték, de rendben van. A tartár is.
Gyerekek, ez egy hatalmas hús, ami mellett minden hatalmas, más szempontból nyilván elemezhetetlen. Menjetek el és kóstoljátok meg! Remekül fogtok szórakozni! És vigyetek magatokkal még két embert. Ide:
Pléh Büfé
Piac
Kolozsvár és a Darbó utca sarka