Tegnap vettem egy mély lélegzetet, majd beléptem az il Bacio di Stile ajtaján az Andrássy úton. Jártam én már elegáns áruházakban, de olyanban még nem, ami előtt szinte kizárólag Porsche Panamerák parkolnak, ahonnan egy kicsit pocakos és két nagyon kigyúrt orosz távozott előttem, és aminek az üvegajtaja mögött öltönyös biztonsági őrök ácsorognak, akik folyamatosan kommunikálnak egymással a fülhallgatójukon keresztül. Esküszöm, úgy tapasztották két ujjukat a fülükre, mint az amerikai filmekben az elnök testőrei szokták, közvetlenül merénylet előtt.

Szóval vettem egy mély lélegzetet, és beléptem. Végül is mi bajom lehet? Lelövöm előre a poént: nem lett semmi bajom.

Az il Bacio di Stile mögött Gattyán György, Magyarország harmadik leggazdagabb embere áll. A 43 éves férfi a Livejasminnal szerezte a vagyonát, és azóta egy rakás olyan projektbe fekteti a pénzét, amitől nem feltétlenül vár megtérülést: filmeket, kulturális projekteket támogat, máskor meg egy gigantikus, lerobbant épületet újíttat fel az Andrássy úton, hogy olyan 5 ezer négyzetméteres multibrand áruházat hozzon benne létre, amitől Moszkvában is megnyalnák mind a kilenc ujjukat. Vagy Londonban.

Az épület tényleg csodálatos lett, a belsőért a londoni Millington Associates kreatív csapata a felelős, akik a Harrods és a Burberry kirakatait is tervezhették már. Szóval beleköthetetlenül minőségi a környezet a lépcsőháztól a mosdóig, azért meg további kudos jár, hogy vásárlás közben húsz kortárs külföldi és magyar képzőművész munkáit nézegetheted.

Szóval igen, a belső tér hibátlan.

Hogy milyen érzés bent vásárolni, az már más kérdés. Ha nincs épp nálad legalább félmillió forintnyi azonnal elkölthető, semmire se való keret, akkor van esély a feszengésre. Ez nem a hely hibája, hanem az árkategória velejárója. Mert hiába kedvesek az eladók és mosolyognak őszintén, hiába van tele minden szép lányokkal és csokornyakkendőbe öltöztetett férfi eladókkal, hülyén érzed magad, amikor megtetszik egy ruha, és nem látod az árát. Az ugyanis el van dugva. És persze elő tudod rángatni, és rájössz arra, hogy azért van már itt póló 25 ezerért, pulóver 35 ezerért, szóval nem akkora a dráma, de a legtöbb cipő, ing inkább százezertől indul, és különben is, rájössz arra, hogy itt egyszerűen nem akarják, hogy az árakkal foglalkozz. Ha neked viszont foglalkoznod kell az árakkal, akkor találkozik a hideg és a meleg levegő, és vihar alakul ki villámlással, más szóval szénné égsz.

Égés közben azért egyik ámulatból a másikba esel a csodálatosan megfaragott kazettás mennyezettől, a finom szövésű szőnyegeken, az ívelt fa bútorokon, a neoklasszikus, vagy a francia Montgolfiere-ballonokra emlékeztető csillárokig van itt egy rakás néznivaló, hogy a ruhamárkákról ne is beszéljünk. Azért de, mégis beszéljünk: az üzletben megkaphatja Giorgio Armani, a Bottega Veneta, a Saint Laurent, a Lanvin, a Valentino és az Oscar de la Renta legújabb kollekcióit, aki épp ezt keresi. De ha hó végén gondot okoz befizetni a villanyszámlát, a mínusz egyedik szinten már 85 ezerért megvásárolhatsz egy Jacob Cohen gatyát, sőt, itt 25 ezerért is találsz ruhát: pólókat. A felsőbb szinteken azért minden drágább, de az is igaz, hogy a plázák legdrágább boltjai semmivel sem olcsóbbak, mint az il Bacio di Stile legolcsóbb tételei. Szóval van egy elég nagy közös halmaz, és az is tény, hogy összehasonlíthatatlanul elegánsabb környezetben és jobb kiszolgálás mellett tudsz itt vásárolni, mint bárhol máshol Budapesten.

Ennek ellenére áll, amit az elején írtam: ha nincs épp nálad felesleges félmillió, inkább turisztikai látványosságként, mint az őszi bevásárlás kezdőpontjaként kezeld az áruházat, ami azért hozzájárul ahhoz, hogy Budapest egy kicsivel még jobb hely legyen.

il Bacio di Stile
Budapest, Andrássy út 19.