Épp a Kádár étkezde felé mentem, hogy megnézzem a napi menüt, amikor észrevettem ezt:

Biztos voltam benne, hogy valami kincset találtam, egy évszázados régiségkereskedőt, aki hosszú családi történeteket fog mesélni. Ezeken keresztül kirajzolódik majd Budapest múltja, és talán kicsit a jövője is. Gyorsan lezártam a biciklit, aztán beléptem a Régi tárgyak boltjába, amiről kiderült, hogy négy éve nyitotta a tulajdonos, aki korábban soha életében nem foglalkozott régiségekkel.

Volt viszont egy csomó, már semmire sem jó vacka otthon, és elkezdte ezeket árulni a kis, Klauzál téri boltban. Aztán ahogy kiárulta a saját készleteit, úgy hozták az eladók az újabb izéket, így az üzlet mindig tele van, lehet miből válogatni.

Azért valószínűleg nem itt fogod megtalálni életed régiségeit, de nippekben például erős a bolt, meg rozsdás konyhai eszközökben, és van néhány olyan óra is, amivel el lehet játszani a nagyjelenetet a Ponyvaregényből:

Akadnak régi fotók, képeslapok is, bár ezeknek a gyűjtését sosem értettem. Ha ismeri valaki az érzést, leírhatná, hogy miért jó tök ismeretlen emberek képeslapjait olvasgatni. Vagy csak írók vesznek ilyesmit?

Ez a régi lámpa meg különösen tetszett:

Állítólag működik is, csak elem kell bele. A háttérben meg a Fabergé tojásokra emlékeztető kis díszek, de amikor megemlítettem, hogy mire emlékeztetnek, a tulajdonos biztosított róla, hogy nem eredetiek. Hiszek neki.

Cím: 1072 Budapest Klauzál tér 10