English

Egy nap a városban

Mielőtt éjfélt üt az óra: a film, amit biztosan meg kell nézned

Magyarósi Csaba 2013 augusztus 22.

Próbálom az estét torokfájás miatt végigsíró lányomra fogni, hogy nem tudom elkezdeni a kritikát. Kétóránként felkeltem, fáradt vagyok, nem forog az agyam, de igazából már tegnap, amikor a moziban ültem, tudtam, hogy ebből képtelenség lesz rendes cikket írni. Túl nagy, túlságosan fontos film a Mielőtt éjfélt üt az óra ahhoz, hogy néhány bekezdésben el lehessen intézni. Közben meg mégis ajánlani kéne, mert majdnem tökegyedül voltam a moziban, pedig igazából mindenkinek látnia kéne a filmet.

Oké, kezdjük azzal, hogy aki nem látta az 1995-ös Mielőtt felkel a napot, és a folytatását, a 2004-es Mielőtt lemegy a napot, az sürgősen pótolja a mulasztást, és utána olvassa tovább a cikket. Röviden: ezek külön-külön a filmtörténelem talán legjobb romantikus filmjei. Ha húszéves vagy, az első részt fogod hibátlannak találni, ha kicsit idősebb, a másodikat, a harmincas-negyvenes éveidben meg a harmadik ad választ a kérdéseidre. Ezek együtt viszont még annál is többet adnak, mint amennyit külön-külön: a közel húsz évet öregedő két karakter és kapcsolatuk olyan sokat mond el az életről és most már kicsit a halálról is, hogy az példa nélküli a mozi történetében.

before-sunrise-sunset-midnight-poster-de.jpg

Csak röviden: Jesse és Céline 1995-ben szeretnek egymásba és Budapestről Párizsba tartó vonaton. Jesse leszáll Bécsben, ráveszi Céline-t, hogy tartson vele, eltöltenek együtt egy minden giccstől és romantikus közhelytől mentes szerelmes estét, reggel elválnak, aztán egy félreértés miatt kilenc évig nem találkoznak.

before_sunrise__1995_-fanart.jpg

Innen indul a második rész, amiben Jesse már házas, gyereke van, Céline küzd az egész világgal, másfél órán keresztül kerülik a témát, aztán a végén, amikor már nincs tovább, bevallják, hogy az eltelt kilenc évben csak egymásra tudtak gondolni.

before-sunset_1.jpg

Amikor 2004-ben megnéztem a második részt, elképzelni sem tudtam, hogyan lehetne harmadikat forgatni. Hiszen Jesse és Céline egymásra találtak, a romantikus történetek a happy enddel véget érnek, ami meg utána jön, a bevásárlás, a pelenka, a veszekedések, azt jobb nem bolygatni, az már tabu.

Erre pontosan 18 évvel az első, 9 évvel az második rész után befut a harmadik, és úgy teszi az egész sorozatot minden idők egyik legfontosabb romantikus történetévé, hogy a mozi leghangsúlyosabb része egy látszólag kilátástalan és feloldhatatlan veszekedés.

before-midnight-image.jpg

A sztorit hárman írták, a rendező Richard Linklater, és a két főszereplő, Julie Delpy és Ethan Hawke. És egyszer sem csaltak. Nincs a figurákban semmi, ami ne következne az eredeti, már 1995-ben hibátlanul megrajzolt karakterükből, vagy az azóta bekövetkezett eseményekből. Céline és Jesse azzá váltak, akikké válniuk kellett, nincs egy olyan mondatuk, reakciójuk sem, amit hiteltelennek éreznénk.

És emiatt a hiteles fejlődés miatt úgy mesélnek nekünk sokat a saját problémáinkról, hogy az életkörülményeik kicsit sem átlagosak. Tehetősek, sikeresek, a gyerekeik szépek és megvan a lehetőségük arra, hogy hat hetet együtt töltsenek el nyáron Görögországban. Ha egy átlagos amerikai család problémáit akarnák bemutatni, egy McDonald's-ban játszódna a film, ha meg magyarok készítették volna a mozit, Józsi és Cili egy fűtetlen házban üvöltözne egymással másfél órán át határban, aztán végül leszúrnák egymást szerelemféltésből.

De a felvázolt keret hiteles, és a jólét semennyire sem csökkenti a karakterek problémáit, hiszen azok nem a nélkülözésből, hanem az együttélésből következnek: ami történik a vásznon, az lényegében független attól, hogy mennyire sikeresek az életben.

Az csak arról szól, hogy mi történik a happy end után.

before-midnight04.jpg

before-midnight.jpg

Amikor már nem kell egymásért küzdeni, és persze mégis, mert van a zsákban egy rakás sértettség, elnyomás, megcsalás, önfeláldozás és nagyon sok harag, még akkor is, ha a kapcsolat egy igazi nagy szerelemre épül, és még akkor is, ha az eltelt években a párnak mindent megadott az élet. A legfőbb üzenet az, hogy a problémákat nem lehet megúszni, ezért aztán a film sem finomkodik, hanem beleránt minket Céline és Jesse életének talán legdurvább veszekedésébe, és jó fél órán keresztül nem is ereszt onnan. De a vita annyira igazi és olyan sok benne a tartalom, az igazi kérdés (néhány igazi válasszal), hogy úgy érezzük magunkat a moziból kifelé jövet, mint néhány nagyon jól megírt, és nagyon őszinte könyv után szoktuk. És közben kiderül - és ezt ennyire könnyedén, szájbarágás nélkül talán még egyetlen film sem mesélte el - hogy az életre szóló szerelem nem az, amit a problémákon, veszekedéseken, monoton hétköznapi feladatokon és a gyűlölködésen kívül van, hanem ez mind maga az életre szóló szerelem, megúszhatatlanul.

A Mielőtt éjfélt üt az órát rengeteg moziban játsszák, válassz egyet, nézd meg, amíg még lehet. 

süti beállítások módosítása