Az egyik hosszúra nyúlt borozgatás után, hajnali egy-két óra magasságában a Paulay Ede utcában ücsörögtem egy autóban, várva a sofőrszolgálatra. Durva dolgok mentek el mellettem.

Mind angolul beszélt.

És mind nagyon-nagyon részeg volt.

Volt egy csapat zöld színű balett-táncos:

Egy pink Superman, rövidnadrágban:

Szakállas Batman (őt még korábban a Király utcában találtam):

Ugyanitt egy lány kérdezte meg tőlünk, hogy biznisz-e?

Volt még egy spártai tógában keménykedő, csaknem meztelen brit, meg még néhány olyan öltözet, amire már emlékezni sem merek. Értékelhető kép nem készült róla.

Az interneten nem találtam arra utaló jelet, hogy jelmezbál lett volna aznap.

És nem tudom elhessegetni magamtól a gondolatot, hogy ez így megy minden éjszaka a Paulay Edében és a Király utcában, hogy az valami különös dimenziókapu, csak még soha nem ültem ott egyhelyben egy órát, hogy láthassam a világunkba érkező furcsa lények hadát.