A Mediawave fogalom. Nekem egyből beugrik Wim Mertens főcímzenéje, egy egy olyan zsongás, amit Győr évente egyszer, a fesztivál ideje alatt látott. Távol-keleti rendezők, afrikai zenészek, amerikai filmesek lepték el a várost, filmeket vetítettek több kisebb moziban, a város szigorú barokk szépségű terét valami mediterrán lazaság lepte el. Filmek, koncertek, kulturális programok követték egymást egy héten keresztül, mi pedig különös vagy épp hátborzongató filmek hatása alatt magunk elé bámulva sétáltunk ki a moziból, hogy egy hideg sörrel rázzuk a helyünkre magunkat.

Ma már a Mediawave központja nem Győr. Elköltözött, ami elég nagy csapás és szégyen is a városnak. Jelenleg a komáromi Monostori Erődben kap helyet, én pedig szerdán megnéztem, olyan-e a Mediawave itt, mint volt tizenöt évvel ezelőtt ott.

A legnagyobb kisfesztivál - így hivatkozik magára a Mediawave, és ez a leírás passzol a fejemben élő képhez. Mert hiába van annyi műsor, amivel akár egész évig ellennénk, ha padokat kell pakolni, az alapító Hartyándi Jenő maga is beáll. Aztán átad néhány kulturális díjat, halk szóval beszélget az emberekkel, ott van, élvezi a maga által szervezett nyüzsgést. Közben az egyébként zseniális látványt nyújtó madárlogó egyik oldalán elenged a cellux, és kissé megmozdul a leginkább hulladékból összeragasztott állat lába.

További pozitívum, hogy továbbra sem változott fejőstehénné a Mediawave, olyannyira nem, hogy alig tudtunk valamit enni. Egy lakókocsiból rétest és lángost árultak, egy másik sarokban Szőke András keverte a pörköltet. Ezzel végére is értem az ebédlehetőségeknek (bár az erőd bejáratánál lévő étteremben barátságos áron kaptunk egy tök jó halat, ezt ajánlom).

Italok tekintetében már jobban igazodott a Mediawave a trendekhez, kézműves sörcsapok, magyar kistermelői sörök, minőségi borok és a pannonhalmi Deé Családi Pincészet saját mérése közül lehet válogatni, utóbbiaktól a rajnai rizlinget ajánlom. Egy deci 250 forint, kisfröccsöt már 170-ért kapsz. Nem érzed, hogy párosával rángatják ki a bankjegyeket a kezedből, ami önmagában is ad egy ritka alaphangulatot az egésznek.

Egy kis vásárt azért sikerült összerántani az udvarban, kiemelném ebből Papp Norbert hátborzongatóan jó festményeit:

Közben négy tál pörköltben találkozik Ázsia és Magyarország:

Egyik színpadtól a másikig sétálsz, aztán mikor meleged van, befekszel az egyik moziterembe, egy babzsákra hűsölni. Fogalmad sincs, mit vetítenek, de mindegy is, majd utólag utánanézel. Érzed, ahogy próbálod átállítani az agyad a film ritmusára, de nem tudod, hogyan kell: még nem láttál észt/iráni/fehérorosz/mexikói/holland filmet, nem tudod, merre kellene kattannia a fogaskerekeknek. Aztán rájössz, hogy csak el kell engedni magad, a jó filmes majd teszi a dolgát, a rosszért meg nem kár.

A fenti hangulatot megpróbálom mozgóképen is érzékeltetni, stílszerűen egy kísérleti vágási módszerrel.

Szombatig tart a fesztivál, érdemes holnap az utolsó napon elkapni ezt a hihetetlenül laza és befogadó hangulatot, amit sikerült átmentenie Hartyándi Jenőnek 2013-ba is. Ha Budapest északi részéről indultok, mehettek Dobogókőn keresztül, sokkal hosszabb, de sokkal szebb útvonal, mint bármi más.

Nagyobb térképre váltás

Mediawave
2013. április 30. - május 4.