A Borjour rendezvényeiről már néhányszor esett szó a blogon, biztos írtam már, mennyire szeretem az események rétegződését. Hogy rendeznek óriási kóstolókat, például a most február közepén esedékes Magnumot, a legnagyobb beltéri borivászatot, közepeseket, 150 fős Klasszikokat, meg egészen kicsiket is. A Borjour minikre legfeljebb 60 ember jelentkezhet, apró, családias hangulatban, és általában különleges helyeken jönnek össze kóstolni.

Néhány napja a Halászbástya étteremben volt a Mini, gyertyafényben (csőtörés volt, és elment az áram, ne kérdezzétek az összefüggést), a kóstolás témája pedig a pezsgő volt. Magyar pezsgők, eredeti, champagne-i módon elkészítve. Igen, léteznek ilyenek, egyre több.

Aki nem ismerné a különbséget a champagne-i (méthode traditionnelle) és a többi pezsgőkészítés között, annak itt egy gyors összefoglaló. Aki tudja ezeket, ugorja át nyugodtan.

A pezsgőkészítés csúcsát jelenti a champagne-i módszer, így készül a világ összes jó nevű pezsgője. Ilyen a Champagne (ehhez a szőlő, a bor és a technológia kizárólag a névadó területről származhat), a crémant feliratú társaik, esetleg a spanyol Cava vagy a dél-afrikai Cap Classique. A módszer lényege, hogy a bort palackba töltik, liqueur de tirage-t adnak hozzá (élesztő, cukor, derítő), majd lezárják a palackokat. Megindul a másodlagos erjedés, emiatt alakulnak ki a buborékok. De nemcsak annyi történik, hogy az élesztő megeszi a cukrot, hanem az erjedés során mindenféle új aromák is megjelennek az italban, ettől lesz gazdag egy hagyományos módszerrel készített pezsgő.

Ezután hónapokon, akár éveken keresztül pihen az ital ugyanebben a palackban, a seprőn. Az üledéket fokozatosan, a palackot hétről hétre forgatva, döntve eljuttatják a palack szájáig, majd az érlelés végén eltávolítják. Ehhez lefagyasztják az üveg száját, az így keletkezett jégdugót pedig kilövetik, majd gyorsan visszazárják a palackot. Ezután likőrrel ízesítik, és kész a hagyományos eljárással készült pezsgő.

A tankpezsgők esetében (méthode charmat) során a bort tartályban erjesztik és tartják seprőn, az üledéket nyomás alatt, szűréssel távolítják el, itt ízesítik, és innen palackozzák az italt. Ezeknél az italoknál a buborékok nagyok, bántóak lehetnek, és nem jelennek meg azok az élesztős ízek, amik miatt különleges egy pezsgő. Magyarországon általában ezeket vásárolják az emberek, főleg ünnepnapokra. Amíg csak ilyet kóstoltam, én is csak szilveszterkor bontottam pezsgőt, a pukkanás miatt.

Nagy szó tehát, hogy Magyarországon, ahol decemberben fogy a pezsgők több mint 80 százaléka, ráadásul ezek csaknem teljes egészében olcsó, tartályos változatok, tudtak egy pezsgős rendezvényt összetrombitálni. Olyan helyekről, ahol magyar borászok magyar szőlő levéből, többnyire magyar technológiát használva készítik a pezsgőt. Egészen pontosan ők:

Hernyák Birtok, Etyek-Buda
Kertész Családi Pincészet, Etyek-Buda
Kreinbacher Birtok, Somló
Rókusfalvy Pince, Etyek-Buda
Szentesi József, Etyek-Buda
Tarjányi Pince, Eger
Taschner Bor- és Pezsgőház, Sopron
BK518, Budakalász

Persze akadt egyszerűbb habzóbor is bőséggel. Preferenciasorrendben a kedvenceim, mind hagyományos champagne-i eljárással készült:

Szentesi Pinot Noir rosé pezsgő

Nálam ez volt a favorit. Szentesi József egy igazi pezsgőpápa Magyarországon, amíg a pezsgőkészítést nem kezdte el támogatni a kormány, a legtöbben nála készíttették el a pezsgőjüket. Ez ugyanis költséges: nemcsak az adminisztráció, a jövedéki adó, a drágább palack és dugó miatt, de maga a pezsgőpincészet berendezései is igen drágák. Csak nagy mennyiségben éri meg foglalkozni ezzel, úgy meg itthon nem nagyon érdemes. Még. Szentesi azonban Budafokon megvalósította ezt, volt rá keret, ezzel pedig fellendítette a hazai pezsgőkészítés iránti hajlandóságot.

A kóstolón maga Szentesi töltögette a pezsgőit, egy fehér cuvée-t és egy pinot noirt. Mindkettő remek volt, nekem a pinot tetszett jobban. Ha valaki kíváncsi, hogyan érezhetünk krémességet akkor, amikor a buborékokat rányomjuk a szájpadlásunkra, ez egy remek példa. A pezsgés kitölti a szájüreget, friss, pattogós, de mégis gyorsan elhal, viszont egy egybefüggő textúrát hoz létre. A szakmabeliek perlázsként emlegetik, egy pezsgő esetében pedig az egyik legfontosabb szempont.

A másik az alapbor minősége. Szentesi pinot-jánál ez is tökéletes egyensúlyban volt, a sav természetesen sok (ahogy a pezsgőnél kell), az ásványok, a gyümölcsök és az élesztős aromák szép, szabályos, egyenlő oldalú háromszöget alkottak. Naná, hogy repetáztam párszor. 4000 forint körül van egy palack.

Taschner Chardonnay

Érett, gyümölcsös, élénk, finom. A legjobb volt a pincészettől, pedig hoztak négy féle pezsgőt, ezen kívül Zöld Olivért (zöld veltelini - irsai), Irsai Olivért és Rosét is. Nagyon sok a buborék, amik selymesek, talán kissé túl élénkek. De ez már csak szőrszálhasogatás, kiváló pezsgő volt ez is, 3700 forint körül árulják.

Kertész Carla nyerspezsgő

Ez ugyan nyerspezsgő, frissen degorzsált, expedíciós likőr hozzáadása nélkül készült, vagyis nem lehet úgy értelmezni, mint a többi kóstolt tételt. A buborékok még virgoncak, nyom nélkül tűnnek el a szájban, emléket sem hagyva. De ez még az évek alatt tisztul, lenyugszik, ülepedik majd. Viszont nagyon szerettem azt az élénk, friss kenyérhéj illatot és ízt, amit mutatott a pezsgő. Aki a gyümölcsöket keresi, az itt csalódik, nekem viszont nagyon megfelelt.

Kreinbacher Brut 2008

Nem tudtuk megállapítani, pontosan mitől ilyen különös az illata ennek a pezsgőnek, én bőrkabátot vizionáltam, mások lakkot éreztek ki belőle. Az biztos, hogy különleges élmény, akinek a megszokott pezsgőaromák már unalmasak, ezt próbálja ki. 3000 forint körül kapható.

Hát ezeket iszogattam, miközben a lehető legszebb háttérben gyönyörködtem: Budapest fényeiben a Halászbástya ablakrései között. Az étteremnek van egy bárrésze is, terasszal, ami nem meglepően elég népszerű még télen is. Ilyen a kilátás ugyanis:

Persze a hely nem olcsó, ha történetesen pezsgőzni támadna kedvem a Borjour Mini rendezvény után ugyanezt a látványt nézegetve, ugyanezért az összegért - 5000 forint volt a belépő, korlátlan pezsgőfogyasztással - mondjuk másfél deci Laurent-Perrier Brut-t kaphatnék a poharamba (mondjuk ez egy igen drága pezsgő, úgyhogy nem is olyan rossz ez az ár). Érdemes nézegetni a Borjour Mini helyszíneit tehát.