Tegnap hulla fáradtan érkeztünk vissza Ádám vidéki esküvőjéről, és beláttuk, hogy két választásunk van: vagy bezuhanunk az ágyba aludni, és akkor oda az egész napunk, vagy összeszedjünk magunkat és sétálni indulunk.
Ha az első opciót választjuk, most nincs ez a poszt.
Elindultunk a belváros felé, de amint kiléptünk az ajtón, spanyol turistákkal találtuk szembe magunkat. Először csal szórványosan jöttek velünk szembe, de még így is felülreprezentáltak voltak Újlipótvárosban a szokásoshoz képest, aztán ahogy közelítettünk a Szabadság tér felé, egyre nyomasztóbb lett a túlsúlyuk. Pontosabban az, hogy fogalmam sem volt, mi áll az invázió mögött.
Aztán a térre érkezve rájöttem két dologra: az egyik, hogy ezek nem spanyolok, vagyis azok, de katalánok. A másik, hogy épp katalán napok vannak a belvárosban, ennek örömére érkezett a több száz turista Budapestre. A szervező a katalán Adifolk, ők viszik el már negyed évszázada minden évben valamelyik európai városba a kultúrájukat. Voltak már Krakkóban, Luxemburgban, Frankfurtban, Párizsban, most meg hozzánk jöttek el.
A buli egyébként remek volt. Katalánul beszéltek a mikrofonba (volt tolmács), spanyol népi kaják sültek a tér szélén és jópofa előadásokkal szórakoztatták a budapestieket.
Felépült egy hétemeletes embertorony:
Táncoltak óriások:
És ez a kettő megvan videóban is:
A bulit aztán majdnem elmosta az eső, egy közeli bank épületének pereme alá rohantunk be a vihar elől, akkor készült az a kép is, amit tegnap töltöttem fel a facebookos oldalunkra, és ami már majdnem ezer like-ot kapott:
Itt van az eredeti verzió, effektek nélkül:
Körülbelül húsz percig szakadt az eső, addig mindenki berohant, ahova tudott, aztán folytatódott a buli, késő estig.
Mivel az Alpec szinte sosem tér vissza oda, ahol már járt, leshetjük, hogy mikor jönnek újra Budapestre, viszont évente legalább egy ilyen nemzeti programot biztos elbírna a város, szóval részemről minden nemzetnek welcome!