Tegnap megnéztem a Mission: Imposibble legújabb részét. Állat volt. Szeretem ezt a sorozatot, annyi kiegészítéssel, hogy valójában csak az első részt szeretem, amit még Brian De Palma rendezett. Másfél évtizede az M:I volt a kedvenc popcorn-mozim, mert jó arányban keveredett benne a krimis feszültség és az akció. A második részt John Woo manírjaival már ki nem állhattam, a harmadik M:I meg ugyan jóval elviselhetőbbre sikerült, de képtelen vagyok felidézni akárcsak egyetlen filmkockát is belőle.
A negyedik rész ehhez képest simán felér az elsővel, sőt, a kritikák szerint az egyik legjobb akciófilm a piacon: az imdb-n 8,1 pontja van, míg a Rottenen 94 százalékot ért el a kritikusok összesített véleménye alapján, ami hihetetlenül jónak számít: akciófilm már nyolcvan százalék fölé is csak elvétve jut. Tény, hogy a jelenetek elképesztően látványosak, a forgatókönyvírók jól adagolták a humort, megjelenik az első részben tapasztalt feszültség is, ráadásul rendszeresen megidézik az 1996-os mozit: jeleneket, karakterek bukkannak fel a múltból. Ebből is látszik, hogy a rendező Brad Bird, akinek a Hihetetlen családot és a Lecsót köszönhetjük, első komolyabb élőszereplős filmjében Brian De Palma örökségéhez próbált igazodni.
Vannak persze homlokracsapós hülyeségek is, például amikor az öreg, teljesen hülye filozófus-tudós laposra veri az egész világ legsikeresebb akcióügynökét, Ethan Huntot, de az ilyesmiért kárpótolja az embert a homokviharos üldözés zseniális atmoszférája, vagy az a jelenet, amelyikben a főszereplő a 828 méter magas Burdzs Kalifa legfelsőbb emeletein ugrál KÍVÜL. Ezeket a részeket egyébként Tom Cruise kaszkadőr nélkül vette fel, ami elég durva.
A Mission: Impossible 4 tehát egy remek akciófilm lett, aki szereti a műfajt, mindenképp nézze meg a moziban.
Főleg, és ez az igazi oka a posztnak az Egy nap a városban blogon, hogy Budapesttel indul a mozi. Nem töltenek sok időt a magyar fővárosban, inkább Dubajban, Indiában és Moszkvában akcióznak, bár volt olyan terv, hogy ez utóbbit is Budapest játssza majd, csak Prágában jobb helyszíneket találtak.
Budapestet viszont Budapesten lehetett a legjobban felvenni, így az első néhány percet tényleg nálunk forgatták. Annyi kiegészítéssel, hogy a grafikusok utóbb megváltoztattak néhány részletet a magyar fővárosban, például egy hatalmas óratornyot építettek a Keleti mellé, ami nem is néz ki rosszul, tanácsadónak esetleg be lehetne ültetni a film látványtervezőjét a városépítészeti tanácsba.
Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a kasszasikernek ígérkező film HATALMAS Budapest-képekkel indul világszerte, nagyon sok helyen IMAX-mozikban teríti be a 700 négyzetméteres vásznat például a Parlament, a Bazilika és még sok más budapesti helyszín. A tegnapi nézőközönség annyira megörült ennek a kezdésnek, hogy sokan tapsolni, kurjongatni kezdtek. A Cinematrix cikkéből egyébként kiderül, hogy a világ leghíresebb filmes pilótájával, Marc Wolffal vették fel a jeleneteket.
És még egy érdekesség: korábban már sokszor írtunk itt a blogon arról, hogy Budapest az új Prága. Hogy a külföldi turisták szemében mostanában a mi fővárosunk kezd olyan izgalmas, vágyott úticéllá válni, mint amilyen a kilencvenes években Prága volt. Nekem ezt támasztja alá az M:I-sorozat fejlődéstörténete is, aminek az 1996-os első része még a cseh fővárossal indított, a 2011-es negyedik első perceit viszont már Budapesttel adják el.
A film tehát jó, Budapest állatul néz ki benne, aki szereti az akciót meg a magyar fővárost, annak nem is tudok ennél jobb mozis programot a hétvégére.