A Szépművészeti Múzeum Múmiák testközelben című kiállítása annyira futurisztikus, hogy talán csak egy múmia feltámasztásával lehetne fokozni. Sikerült tökéletesen kitörni a száraz tényekből, a poros múzeumi leltárakból, és olyan, több ponton támadó kiállítást összehozni, ami még a fiatalabbakat is le tudja kötni.

Egyrészt persze könnyű dolguk volt, hiszen a múmiákból sokkal könnyebb érdekes tárlatot készíteni, mint például a pipacs evolúciójából, bár tegyük hozzá, hogy az intézmény kevésbé mozgalmas festményekből is képes bármikor olyan kiállítást rendezni, amire százezres az érdeklődés.

Mindenesetre az a múmiashow, ami a 3D-s szemüvegek kiosztásával kezdődik, unalmas már nem lehet. Főleg, hogy az elkülönített vetítőszobában egy olyan mozit látunk, ami a komolyabb CSI-epizódokat is megszégyeníti, van itt térhatású csontváztól rétegenként visszarakott virtuális arcig minden. A film pont olyan hosszú, hogy végig lekösse a figyelmet, de a látvány nem megy az információ rovására, hiszen elég sokat megtudunk a kiállított múmiákról.

A mozi után jön a kiállítóterem, ahol a Szépművészeti saját múmiáit mutatja be. Ezek a leletek már régóta a múzeum tulajdonában voltak. Azelőtt magánszemélyen gyűjteményét gazdagították, az ilyesmi nagyos divatosnak számított korábban, nem is volt komoly társadalmi rangja annak, aki nem őrzött otthon a szekrényben egy múmiát. A háttérsztorikat, a holttestek pontos korát, a velük történtek kiderítését azonban a Budapest Múmia Projektnek köszönhetjük, ami 2011. tavaszán indult. Most már tudjuk, mikor éltek, hány évesek voltak, hogyan mumifikálták őket, ráadásul ezt az információt szórakoztatóan tudja átadni a múzeum.

Jó ritmusban váltakoznak a fontos adatok a kicsomagolt halottakkal és a szórakoztató tényekkel. Én például nem hallottam még korábban a múmia barna-nevű színárnyalatról, amiről a múzeumban tudtam meg, hogy előszeretettel használtak a 18. században a festők. Akkoriban tonnaszámra kerültek elő a múmiák, akiket porrá őröltek, aztán gyógyszert, meg festéket csináltak belőlük. Most képtárak és gazdag műgyűjtők falán lógnak az egyiptomi nemesek.

De térjünk vissza a Szépművészetibe, ahol a halottak előtt nemcsak azoknak az ügyesen rekonstruált arcukat nézhetjük meg:

de állati múmiák is vannak, egészen konkrétan erre a krokodilra gondolok:

Akinek ráadásul nem volt elég a kiállítás, az haza is viheti magával az élményt, 2011-es módon: a múzeum készíttetett egy iPades alkalmazást is, ami ugyan sokat nem tesz hozzá a látottakhoz, de viszonylag színvonalasan tálalja a kutatási eredményeket. Alapvetően képekről van szó, a fejlesztők nem erőltették meg magukat az interaktivitással, nincsenek benne nyomogatható, szórakoztató részletek, viszont a program arra feltétlenül alkalmas, hogy bemutassa, milyen komoly munkát végeztek a Szépművészeti szakemberei. 1,6 €-ért megéri.

A kiállítás a nagy érdeklődésre való tekintettel februárig nézhető meg.