English

Egy nap a városban

Dögös masszőrnőben is sok az erő

Magyarósi Csaba 2011 november 03.
Címkék: masszázs

Erről majdnem lemaradtam.

Vettem egy bónuszt a Bónusz Brigádtól, amivel féláron mehettem masszázsra a Wellmed Stúdióba. Aztán teljesen kiment a fejemből. Szerencsére Ádám is vett jegyet, ő mesélte egyik közös ebédünkön a leves és a desszert között, hogy szuper élményben volt része, és hogy egy igazán különleges lány nyomkodta végig az egész hátát, meg a lábát. Eszembe jutott, hogy nekem is van bónuszom, miután hazaértem, gyorsan előkerestem, és kiderült, hogy az lényegében lejárt.

Izgatottan hívtam a stúdiót, ahol egy nagyon konstruktív és kedves ügyfélkapcsolati menedzserrel, Juliannával sikerült végül lebeszélnem egy időpontot. Kicsit hülyén éreztem magam, de azért csak megkérdeztem: ugyanaz a lány fog masszírozni engem is, mint aki két nappal korábban volt szolgálatatban?

Nevetés a túloldalról: "Igen, ugyanaz a tündér!"

A tündért egyébként Irisznek hívják, és a masszázs szempontból olyan jelentéktelen tulajdonságokon túl, mint a szépség, a humorérzék és a kedvesség, vékony testalkata ellenére a szart is kimasszírozza belőled, ha épp arra van szükséged.

A Wellmed Stuidó egyébként kissé kiesik a városból, viszont a céloknak megfelelően nyugodt helyen és tök szép környezetben van.

A lépcsőház például olyan, hogy Ádám akár beválaszthatná a sorozatába is:

De jópofa a hely belülről is a régi bútorokkal, a nagy, világos felületekkel.

És persze a konstruktív recepcióssal, Juliannával (jobbra), valamint Irisszel (balra, fehérben):

Bemutatkozás után félrevonultunk és belekezdtünk a masszázsba. Nem tudtam pontosan, mire számíthatok, hogy ami következik, az ellazít, vagy inkább méregtelenít, esetleg gyógyít. Rákérdeztem, de az adott helyzetben elképzelhető legbénább kérdéssel:

Milyen masszázs lesz ez?

Irisz csak nevetett, és mondta, hogy semmi extra, majd belemélyesztette ujjbegyeit a vádlimba. Én is elkezdtem nevetni, aztán gyorsan pontosítottam a kérdést, nem extrákra gondoltam, csak a várható eredményre. Kiderült, hogy ha minden jól megy, hatvan percből néhány percig nem gondolok majd semmire, ellazulok és persze méregtelenedek is kicsit.

Irisz mellett azért nehéz nem figyelni, mert tényleg jó a humora és remek sztorikat tud, viszont legalább ennyire jó a masszázsban is, így végül tényleg sikerült teljesen kikapcsolnom. Vádli, comb, hát, vállak, karok, körülbelül ez volt a sorrend, és ahogy végigmasszírozta a testemet, úgy távozott belőlem a stressz. Közben többször megdöbbentem, hogy ilyen kicsi nő létére hogy lehet ennyi erő benne, de kiderült, hogy ez is csak gyakorlat kérdése, nem nagy ügy az egész.

Közben eszembe jutott egy thaiföldi masszázsom. Egy apró nő sétálgatott a hátamon, és olyan görcsöket is kiszedett belőle, amiket korábban senkinek sem sikerült, mindezt hazai mércével mérve fillérekért. Rákérdeztem, mennyi ideig tanulta a masszázst, mire azt válaszolta, hogy három hétig, majd nevetve hozzátette, hogy de húsz éve csinálja. Tiszta antigravitációs jóga.

Lényeg, hogy Irisz is erőteljes, gyakorlott mozdulatokkal szabadított meg egy régi hátfájásom jelentős részétől úgy, hogy amikor épp nem tökéletesen ellazult állapotban voltam, valószínűleg nevettem valamelyik poénján. És olyan jól végzi a dolgát, hogy masszázs közben már nem is gondoltam arra, milyen jól néz ki, egyszerűen élveztem, ahogy eltűnik belőlem a stressz, és hogy egy órával később halálosan lazán távoztam a Wellmedből.

A masszázs teljes áron is csak 5,5 ezer forint, annyiért a hülyének is megéri. 

· 2 trackback
süti beállítások módosítása