A Liszt Ferenc repülőtéren olyan exkluzív váró nyílt, ahova csak mi mehetünk ingyen. Ha.

A budapesti repülőtér és a bankok nálam több ponton is összeforrtak. Két éve, amikor Párizsba utaztam, nem sokkal a biztonsági ellenőrzés után elkapott a Citibank egyik alkalmazottja, és olyat tett, ami másnak előtte még sosem sikerült: rábeszélt egy termékre, amire sosem vágytam. Egészen pontosan egy aranyhitelkártyára, amivel ha vásárolok, pontokat írnak jóvá a Malév-kártyámon, és aminek hála a vásárlásból és az repülőgépes utazásból származó pontok nem nullázódnak le évente. Nemsokára összejön egy New York-i repülőjegyre való pontmennyiség, szóval jó üzletet kötöttem, amikor a korábbi hitelkártyámat lecseréltem a citibankosra.

De hogy addig se csüggedjek, amíg összejön a repülőjegy, kaptam egy olyan szolgáltatást, amiről nem is álmodtam. Amikor a közelmúltban Amszterdamba utaztam, és céltalanul lézengtem a repülőtéren, akkor akadtam bele ebbe az exkluzív váróba:

Megkérdeztem a recepcióst, hogy miként lehet ide bejutni, és kiderült, hogy egyszerűbben, mint korábban bármikor: ha van bármilyen arany, platina vagy world kivitelű, hazai kiadású Mastercard-kártyám (Magyarországon állitólag 80 ezer ilyen ember van), akkor ingyen bemehetek, sőt, be is vihetek magammal egy embert, és addig maradok, amíg csak akarok, vagy amíg késő este be nem zár a hely.

Ez azért meglepő, mert egy aranykártya évente 12-20 ezer forintból már kijön, míg a várókhoz általában legalább egy business-jegy az elvárás, amit meg 2-300 ezer forint alatt ritkán kap meg az ember.

Ráadásul itt tényleg királynak érezheti magát a magyar, külföldi kártyákra ugyanis nem jár a kedvezmény, még a hirtelen repülőbérlésekre és jachtvásárlásokra létrehozott world kárytával is csak annyit lehet elérni, hogy tíz euróra mérséklődik a belépő.

A lounge egyébként tökéltetesen vállalható, ahogy a Skycourt megnyitása óta az egész repülőtér megállja a helyét a nemzetközi összehasonlításban. Kicsit talán hideg, minimalista a dizájn, de ez most a trend, az eindhoveni hotel, amiben ezt a posztot írom, is pont ilyen.

Odabent kényeztető szolgáltatások lógnak a pihentető eszközök szájába. Van ingyen wifi, egy rakás napilap, vannak olyan fotelek, amikkel garantáltan elszeparáljuk magunkat a világtól és egy kilátóablak is, ezen át stírölhetjük a gépet, amiről épp lemaradunk.

A lounge-ban ugyanis tényleg menőbb a várakozás, mint azon kívül: van masszázsfotel, egy rakás drága ingyenpia, üdítő és étel is.

Ezek közül a pogácsákat kóstoltam, nem volt semmi bajuk, a padlizsánkrém viszont kimondottan remek volt, de ha arra vágytam volna, ehettem volna csirkenyársat vagy melegszendvicset is, amit kérésre öt perc alatt elkészítenek.

Voltam már néhány lounge-ban, például a zürichiben:

vagy az amszterdamiban:

a seattle-iben:

vagy a frankfurtiban:

De a budapesti kínálata vagy minősége nem marad el ezek alatt, talán csak annyi a különbség, hogy a miénk sokkal kisebb és egyelőre jóval kihaltabb. Mondjuk ha a mastercardosok megtudják, hogy mi vár rájuk ferihegyen, hamar feltelik az a 25 hely, ami bent van, ezért is csak ma jelenik meg ez a cikk a blogon: aznap, hogy Dórával elutazunk Párizsba, és vélhetően teletömtük magunkat padlizsánkrémmel a Mastercard Lounge-ban.