English

Egy nap a városban

Budapest legszebb lépcsőházai: Pozsonyi út 40.

szucsadam 2011 augusztus 05.
Címkék: lépcsőház

Ezúttal stílust váltunk, és egy kicsit modernebb vizekre evezünk: a Bauhaus felé vesszük az irányt. Újlipótvárosba látogattam, az egyik legszebb ilyen stílusú lépcsőházba, a Dunapark ház középső tagjába. Vittem magammal profi fotóst is, Rowlendet. Egy korábbi poszt alatt kommentekben jobb képeket kértetek, galériát, több információt - most aztán mind megkapjátok.

A Bauhaus Budapesten valójában nem is Bauhaus, talán a legjobb ezzel kezdeni. Mivel a Bauhaus egy intézmény, és nem egy stílus, vagyis csak azok az építészek építhettek Bauhaus házakat, akik a weimari iskolában sajátították el a szellemiséget. Ilyen épület Budapesten Újlipótvárosban nincs.

A Bauhaus-szerű épületekkel azonban tele van Újlipótváros, a városnak ez az egyetlen része, ahol ilyen lépcsőházakra bukkanhatunk. Ez persze nem véletlenül van így. Az elmélet szerint a környéken az építés idején, tehát a Dunapark-házak esetében 1935-36-ban a zsidóság az erősödő antiszemitizmus hatására a maga módján különült el a társadalomtól - az akkor divatos neobarokk helyett megrendelt egy külföldön divatos stílust, Újlipótvárosba, ami gyakorlatilag a zsidó nagypolgárság szigete volt Budapesten.

A ház igazi luxuslakásokkal volt tele. Ez a harmincas években azt jelentette, hogy két liftet is építettek a házba alapból (egyik gyorsabb, a másik lassabb), friss levegőt szívtak be a lakásokba a tetőről, dunai levegőt, hiszen a folyó innen egy karnyújtásnyira van, a Szent István park és a Margitsziget pedig termeli rendesen az oxigént. A lenti kávéházba is jutott ebből a levegőből, ezt a tulajdonos úgy reklámozta: telt ház esetén is 33 köbméter dunai levegő jut egyetlen vendégre.

Mi volt még: hangszigetelt lakások, a lakások luxusa alapján berendezett lépcsőház. Az egészet úgy tervezték meg, hogy átjöjjön a "budai villa hangulat", mert az itteni lakók tudtak volna vásárolni akár egy kastélyt is a túlparton, de a munkájuk ide kötötte őket. Így aztán fontos volt a csend, az összefüggő tetőkert, vagyis a zöldövezet látványa, a friss levegő, a luxus a kapun besétálástól kezdve.

A lépcsőkön például még az eredeti, csaknem 80 éves, kék színű burkolatot láthatjuk, textilszövetre vulkanizált műanyag réteget. Egy magyar találmányt, ami láthatóan eléggé időtálló. Úgy is hirdették annak idején, hogy sem mozgásra, sem hőre nem mozdul, és igazuk volt.

Az építészek egyébként Hofstätter Béla és Domány Ferenc voltak, szintén zsidó származásúak - ezen a környéken még az építészeket is ez alapján választották meg akkoriban. Ők ketten általában együtt dolgoztak, Hofstätter volt a precíz tervező és menedzser, míg Domány a művészi vonalat vitte a tervekbe. Utóbbi emigrált, előbbi ebben a házban lakott 1944-ig. Akkor rá törtek, és a Dunába lőtték más lakókkal együtt.

Még néhány itt lakó híresség: Major Tamás (a házban filmeket is forgattak), Heltai Jenő, Szabolcsi Bence.

És a beígért galéria:

· 3 trackback
süti beállítások módosítása