Első körben szögezzük le: semmi. Nem vonultak ki kotrógépek, nem vágják a fákat, nem ölik meg a környéken található kiskutyákat és gyerekeket, sőt, nem is fogják. Van ugyan egy koncepció a terület hasznosításáról, de ez még csak ötlet szintjén merült fel, ráadásul köze sincs ahhoz az elképzeléshez, amiről most komoly társadalmi vita folyik: az csak az eredeti terv teljes félreértelmezése, félremagyarázása.

Megpróbálom egy rövid példával szemléltetni, mi folyik mostanában a Tabán kapcsán:

Szerintem jobb lenne, ha fésülnél egy kis választékot a hajadba.

Hogy érted azt, hogy borotváljam kopaszra a fejemet?!?

A Szeretem Budapestet mozgalom előállt a térség hasznosításáról szóló koncepcióval, amit annak idején leközöltünk a blogon, több mint tízezer like-ot szerezve az elképzelésnek. A Tabán hasznosítása egy integrált városfejlesztés része lenne, föld alá vitt, majd a felszínen a lakóknak átadott rakpartokkal, feltámasztott Várkert bazárral és egy olyan gyalogoshíddal, amit már külön tárgyaltunk, és ami szintén szerzett vagy 14 ezer like-ot. A koncepció kidolgozói elismerik, hogy társadalmi vitát kell folytatni Budapest átalakításáról, de az tény, hogy a város fejlődésének irányt kell adni, és hogy azt a hagyományokra építve, de a modern elvárásokat figyelembe véve kéne alakítani.

Éppen ezért remek ötletnek tűnt, hogy a Tabánból vigalmi negyedet alakítsanak ki. Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól mindent ellepnek a részegek, a kurvák meg az idegenlégióból agresszió miatt kitett zsoldosok, inkább egy kulturált, minőségi időtöltésre alkalmas helyet kell elképzelni, ami megőrizné a térség jellegzetességeit.

Borospincék nyílnának, a borospincékre jellemző kialakítással: igen, a föld alatt lennének. A tervek szerint a 174 ezer négyzetméteres parkból mindössze 2,5 ezer négyzetméterhez kéne hozzányúlni, ám ezeknek a munkáknak a túlnyomó többsége is a föld alatt zajlana, az élővilág tehát háborítatlanul élhetne tovább (katt a képre a nagyobb nézetért).

A pincékbe a 22 borrégió képviselői költöznének, akik minőségi borral kínálnák a vendégeket. Akik voltak már borfesztiválon, tudják, hogy megy az ilyen: a többség csak keveset iszik a drága borokból, a szórakozás egyébként ilyenkor elég minőségi, és csak hébe-hóba csúszik be egy hangoskodás, vagy egy hányás. Nem jellemző.

A terv egyik legjobb része szerintem, hogy a pincék a Krúdy és Márai írásaiból ismert régi pincék és kerthelységek nevét kapnák meg, így ilyen feliratokkal találkozhatnánk: Három Kapáshoz; Víg Vincellérhez, Három Víg Pintérlegényhez, Zöld Szőlőfürthöz, Fehér farkas, Vörös Ökör, Arany Bárány, Arany Lúd, Arany Kacsa, Három Huszár, A Hét Rózsához, Sárkány, Három Majom, Arany Tetű, A Vén Eperfához, Páva, Alsó Avar, Háromcsőrű Kacsa, Kakukk, Kis Balta, Mély Pince, Régi Nyár.

Itt ugyanis korábban kocsmák működtek. Nem a Tabántól idegen koncepciót találtak ki tehát, hanem olyat, ami remekül illik a terület történelmi múltjához. Itt van egy kis hangulatfokozó a Wikipediáról arról, milyen volt a Tabán a második világháború előtt:

A tabáni kiskocsmák többsége egyszerű borozó volt, de különös, meghitt és varázslatos hangulatuk messze földről ide vonzotta a költőket, színészeket, írókat, festőket. A Tabán legismertebb korcsmái, vendéglői a "Három 7-es", az "Avar", az "Albecker", amelynek árnyas fái alatt gyakran üldögélt a Mesterként tisztelt Ujházi Ede, a Nemzeti Színház legendás színművésze is. Aztán itt működött a "Kis balta", a "Rudas", a "Major" vendéglő, az operettben is megénekelt "Régi nyár", valamint a Bagyik vendéglő. Mind közül talán a legnevezetesebb volt a "Mélypince"

És itt van néhány fotó a környékről:

A mostani terv szerint a fákhoz nem nyúlnának. Gyökerükhöz sem. Az olcsón lerészegedni várókat kizárná a minőségi borok ára. A terület rendben tartása megoldott lenne, hiszen a pincét üzemeltetők felelnének érte. A szakma többnyire lelkesedik érte, Bock József a Nők Lapjának adott interjúban dicsérte az elképzelést, a Szállodaszövetség áprilisi konferenciáján jött tőle komoly izgalmi állapotba, és bár én nem vagyok a szakma, de nekem is tetszik.

Nyilván egy ilyen projektet nem lehet a helyben élők beleegyezése nélkül átverni, de ilyesmit nem is tervezett senki, az viszont biztos nem jó, ha gondolkodás nélkül elvetünk egy ötletet, főleg, ha olyan ötletet vetünk el, amiről szó sem volt.

Ha neked tetszik az ötlet, hogy a nyüzsgő belvárostól a gyalogoshídnak hála 15 percnyi sétára egy a régi korok hangulatát idéző, színvonalas borozóhely jöjjön létre - persze a helyi lakókkal egyeztetve - nyomj egy like-ot.