Emlékeztem még az ugróbékára? A kutyanyelves perselyre? A törpeautóra? Találtam egy boltot, ahol a hetvenes-nyolcvanas évek játékai vehetők meg olcsón.

A napokban egy belvárosi üzletben, a Zsigray stúdióban jártam, Budán, a Fő utca 12-ben, a Clark Ádám tér közelében. Intézni valóm akadt arra, eredetileg nem is nagyon terveztem körülnézni, csak leadtam egy borítékot és elvittem egy másikat.

Körülbelül akkor buktak meg a terveim, amikor beléptem: remek hangulatú kis üzletben találtam magam, ami a tagadhatatlanul 21. századi Budapestről egy pillanat alatt a régmúlt polgári hangulatába repít minket.

Az öreg, megviselt bútorok, a fiókokban megbújó képeslapok, az ódon vasalók a modern konyhai kiegészítőkkel valami olyan eklektikus fonalat alkotnak, hogy egyből belegabalyodik az ember, és nem is nagyon akar szabadulni onnan. 

Eddig még csak egy hangulatos üzletről beszélünk, amiről nem feltétlenül születne poszt. Nézelődés közben azonban ráakadtam egy szekrényre, ami roskadásik tömve volt a gyerekkorom játékaival. Hirtelen nem is tudtam, melyiket kezdjem el nyomkodni, annyira megörültem nekik.

Ott volt például a felhúzhatós törpeautó, aminek már a nevére sem emlékeztem:

A kutyás persely, amibe soha nem tudtam harminc forintnál többet összegyűjteni:

Az ugrálós békák, amik 15 percre bármikor le tudtak kötni (videojáték-korszak előtt járunk!):

A motoros szekció:

Meg az útpálya, amin egy rakás autó közlekedik, egymást fokozottan nem veszélyeztetve:

Rossz a memóriám, ez sajnos egy adottság. Csak homályos emlékeim vannak a néhány évvel ezelőtt történt dolgokról is, ami persze áldás is egyben: mindig remekül tudok szórakozni azokon a történeteken, amiket a barátaim idéznek fel velem kapcsolatban, mert olyanok ezek, mintha először hallanám őket. Kevésbé szerencsés része az ügynek az, hogy nincsenek konkrét emlékeim ezekkel a játékokkal kapcsolatban sem, viszont még így is szuper volt újra kézbe venni őket, mert az érzések sokkal erősebbek az emlékezésnél.

Az meg külön öröm, hogy a boltban csak replikákat árulnak: az eredeti darabok csak gyűjtőknek elérhetők, olyan sokba kerülnek, ezeket viszont körülbelül annyira drágák, mint húsz-harminc éve: aki akarja, megveheti magának.

Nem hoztam semmit a boltból, de egy békáért meg egy törpeautóért biztos visszamegyek valamikor. Nektek melyik volt a kedvenc gyerekkori játékotok?