Hát ha az volt a cél, hogy jót röhögjetek rajtunk, akkor gratulálok, összejött: vagy egy tucatnyian küldtetek minket a Lónyai utca Soroksári felőli végén található gyrososhoz, hogy az milyen jó, bár nevet egyikőtök sem írt, amit nem is nagyon értettem. Aztán amikor tegnap meglátogattam a helyet, megvilágosodtam: azért nem írtatok nevet, mert olyanja nincs a helynek.

Ettől persze még lehetne jó.

Odabent jókedvű, szimpatikus fickó szolgálja ki a vendégeket. Eddig rendben is volna. Amikor viszont rákérdeztem a tzatzikira, és az ember a híg lére mutatott, már kezdtem gyanakodni. Kiszolgálás közben ránéztem az árra, ami szintén gyanúsan alacsony volt. És a körbeforgó csirke sem volt meggyőző. Lehet, hogy szórakoznak velem az olvasók? - gondoltam.

Aztán megkaptam a gyrost, és kiderült, hogy minden bizonnyal: az itteni verzió már-már alulról nyaldossa a középmezőnyt, amire a sorozatban talán csak egyszer volt példa, a Mester gyrosnál. Egy pillanatra azt is hittem, hogy odakerültem, és kétségbeesve hívtam Ádámot, hogy tisztázzam, hol is vagyok. De kiderült, hogy ott, ahol lennem kell.

Vegyük végig. A pita átlagos, ezt kapjuk mindenhol (2 pont). A hús jellegtelen, többé-kevésbé átsült csirke (2 pont). A joghurtos szósz észrevehetetlen (2 pont), a csípős úgyszintén (2 pont). A zöldségek átlagosak (3 pont), leszámítva, hogy ipari mennyiségű csalamádészerűség került a pitába, volt olyan falat, hogy csak ez került a számba. A hozzávalók elrendezése egyébként közepesen sikerült (3 pont), az adag átlagos volt (4 pont), az 550 forintos ár meg szuperalacsony (5 pont).

Összességében 23 pont a 40-ből. Nem ez a legjobb budapesti gyrosos, az biztos.

View Gyros in a larger map