Tavaly novemberben avatták fel a Jedlik-hidat Győrben. Őrültem a hírnek, mert tudom, hogy mekkora szopás volt eljutni Szigetből Révfaluba, bár a hídnak hála még Marcalvárosból, sőt, számos más városrészből is egyszerűbb lett a közlekedés. Kellett, na.

A jópofa, letisztult új szerkezetnek viszont áldozatul esett a régi, amit egymás közt csak Kis Erzsébet-hídnak hívtunk. Ez úgy nézett ki, mintha a budapestit bedobták volna egy zsugorítógépbe és leszedték volna róla az autósforgalmat. A Kis Erzsébet-híd ugyanis a gyalogosoké volt, és mivel pont ott, Révfaluban van a győri szórakozóhelyek jelentős része, elég sokszor dülöngéltünk részegen hazafelé rajta, sok emlék kötődött tehát hozzá.

Éppen ezért sajnáltam is kicsit, hogy lebontották, egészen mostanáig: két hete Győrben jártam, és ellátogattunk a Jedlikhez, akkor vettem észre, hogy bizony a gyalogoshíd is megmaradt, legalábbis részben: az egyik pilont partra vitték és derékig eltemették, így most kicsit úgy néz ki, mint a Majmok bolygója végén a Szabadság-szobor (akinek esetleg lelőttem az 1968-as film fő poénját, attól elnézést kérek):

Egészen pontosan így:

Gondolom nem kell mondanom, miért tetszik az ötlet: úgy építettek valami újat, jobbat, hogy azt kontextusba helyezték a régi drámai megőrzésével. Mert egy ilyen félig eltemetett híd feltűnő térelemnek sem utolsó.