Méltatlan ez az egész sztori: van egy cég, amelyik jó minőségű, egységesre fényezett autókkal sorakozik fel a reptér előtt a szerződésnek megfelelően, de túlságosan magas áron, nem túl jó minőségben szállítja az utasokat Budapestre, ráadásul elszámolási vitába kerül Feriheggyel. Jönnek a viták, jön a szerződésbontás, jön az új pályázat kiírása, amit a hírek szerint a Főtaxi nyert meg, ez a cég váltja majd a Zóna Taxit a repülőtéren.

Nincsenek egyelőre hírek arról, hogy miként alakul az árszabás, hogy milyen minőségű lesz a szolgáltatás, csak annyit lehet tudni, hogy a Zóna nem fogadja el a szerződésbontást, és azt tervezi, hogy a drosztokon marad. A régi partner még a helyszínen, az új beköltözne, rövidesen tehát brutális csatákra lehet számítani a repülőtéren a helyekért, az utasokért, újabb méltatlan fejezettel bővül tehát a ferihegyi sztori.

Egyébként tökéletesen el van cseszve ez az egész: a Zóna taxiról a szerződés megkötése óta sok rosszat is lehet hallani, ráadásul a nem túl fényes fejezetet most Kusturica-filmekbe illő események közt akarják lezárni.

Ha valódi háború lesz a helyekért, könnyen balkáni körülmények alakulhatnak ki a transzfer körül, ami nem is feltétlenül baj, hiszen legalább felkészítik az utasokat a biztonsági ellenőrzésnél várható anal fistingre. A repülőtér területén belül gyakorlatilag szabad rablás uralkodik, a világon szinte mindenhol lehet ennél olcsóbban enni és inni, a takarítás minősége már messze nem olyan, mint régen volt, és a közelmúltig a biztonsági ellenőrzések hiányosságai miatt abban sem lehettünk biztosak, hogy nem fogja felrobbantani magát a gépen mellénk ültetett kedves öreg nagymamának látszó tárgy.

Az egész sztoriról egyébként eszembe jut az egyik rivális taxiscég sofőrje, aki egy fuvar alkalmával hosszasan panaszkodott nekem a kialakult helyzetről. Pár hónappal korábban nyerte el a Zóna a pályázatot, a sebek tehát még frissek voltak. A taxis arról panaszkodott nekem, hogy a reptér privatizálása után a piaci szereplők bíztak az új üzemeltetésben, hogy az sokkal korrektebb, európaibb lesz az államinál, főleg a más játékszabályokhoz szokott külföldi vezetés miatt. Ha valaki a britektől érkezik, a brit szabályok szerint játszik, okoskodott a sofőr, és ne gondoljátok, hogy ez naivság volt: nem az egyetemes emberi jóságra alapozva mondta mindezt, hanem arra, hogy a külföldi tulajdonos hasznot akar húzni a reptérből, és tudja, hogy ebbe a mutyizások, háttéralkuk nem férnek bele, mert azok az egyéni érdekre játszanak a cégérdekkel szemben.

Ehhez képest a sofőröm szerint pár hónappal a privatizálás után az üzemeltetés már körülbelül abban a mederben folyt, amiben a privatizálás előtt. A közeg állítólag pillanatok alatt megfertőzte a legjobb szándékot is, eltérítette, majd bevezette azt a szokásos hazai mutyizás dzsungelébe, és nem eresztette onnan.

Na ezért nehéz Magyarországon bármilyen változást keresztül vinni.