Múlt hét csütörtökön a World Press Photo megnyitóján jártam, egy rendhagyó évértékelő vándorkiállításon, ahol sajtófotókkal mutatják be évről évre, mi történt a világban. A kiállítás tematikája ennek megfelelően a szélsőségek között csapong, hol sokkol, hol mosolygásra buzdít. A szervező független, nonprofit szervezet 1955-ben, Hollandiában alakult meg, a legenda szerint egy híres sportfotó adta az ötletet, hogy értékelni kell a világ elé tükröt, lencsét állító emberek munkáját.

Egy nemzetközi zsűri összesen 167 képet válogatott ki az idei év terméséből, ezek 45 országot járnak be, és történelmi jelentőségű vagy hétköznapi pillanatokat, a sportban elért vagy művészeti eredményeket, természetfotókat mutatnak be.

Rossz megérzést követve egyből a leghátsó traktusba mentem körülnézni, szerencsétlenségemre éppen a fegyveres konfliktusok eredményei fogadtak, és noha a szervezők saját bevallásuk szerint figyelembe vették, hogy az ember csak bizonyos mennyiségű fájdalmat tud befogadni, találkoztunk így is sokkoló képekkel.

Láthatunk képeket Madagaszkár fővárosából, ahol februárban a demokratikusan megválasztott elnököt a hadsereg egy részének segítségével leváltják, egy darab hússá vált emberi tetemeket hagyva melléktermékként az utcákon, elválasztva a vért a maradéktól (Walter Astrada, 1. díj, Vezető hír kategória).

Aztán láthattuk a kábítószer-kereskedésből élők mindennapjait, Bissau-Guineában például az elnök is ezzel a foglalkozott, amíg a kartellek ki nem végzik (Marco Vernaschi, 1. díj, Hír kategória).

Egy Irakban szolgált amerikai katona agyának 60 százalékával Eugene Richards képén (1. díj, Korunk kérdései):

Az emberek a hírekben kategória győztese Michele Borzoni képe egy zsidó fiatalról, aki egy palesztin nőre löttyinti a borát:

Tomasso Ausili a vágóhidakon folyó mészárlásról készített fotói a húst steril körülmények között megvásárló és elfogyasztó embereknek segít, hogy az asztalukig eljutott fogásokat egy számukra esetleg új dimenzióba tudják helyezni.

Evezzünk kicsit könnyedebb területre, lássunk egy olyan fotóst, aki ugyan nem tudott az eseményekről a maguk keletkezésének pillanatában felvételt készíteni, viszont a keletkezés helyszínén meztelenre vetkőzve később fekvőtámaszokat nyom. A témák: börtönhalál, gyárigazgató éles szerszámmal történő leváltása, korrupció (Ou Zhiang, Külön elismerés, Korunk kérdései).

A felhőtlen boldogság is helyett kapott a kiállításon, Kitra Cahana felvételein a Szivárvány Összejövetel hangulatát kapjuk meg, a modern hippik hagyományos módszerekkel alszanak a földön vagy egymáson, feltehetőleg némi befolyásoltság hatása alatt, testükre ragadt sárral (1. díj, Művészet és Szórakozás kategória).

Sport kategóriában a kedvencem:

Fontos részhez értünk, a természetfotók kategória első helyezettje ugyanis egy magyar fotós, Dr. Szentpéteri L. József, aki a National Geographic számára készített felvételt egy jégmadárról, ahogy a vízbe csapódva egy halat kap el, miközben lecsukja a harmadik szemhéját. Ezt nevezem pillanatnak.

A többit nézzétek meg a helyszínen, október 31-ig látogatható a kiállítás a Millenáris központban 1750 forintos belépő ellenében. A Galérián a Civil Expo amatőr fotósok munkáit mutatja be, az Árnyékban pedig magyar fotóriporterek felvételeiből válogat.

Aki korábban csatlakozott a Facebookos csoporthoz, ingyen juthatott be a megnyitóra. Itt ugyanis előre közöjük, hová tartunk, és mik a kihagyhatatlan lehetőségek a városban.