English

Egy nap a városban

Michelin-csillagos séf főz Budapest új álközterén

szucsadam 2010 szeptember 08.
Címkék: tér

Az Eiffel-tér nincs fent a Google Mapson, és a legtöbben azt sem tudják, hol keressék. Ez azért van, mert nem egy régi térről van szó, legalábbis nem a mostani állapotában. Az Eiffel-tér a Nyugati pályaudvar és a Podmaniczky utca között található, a tavaly átadott Eiffel irodaház tövében. Kicsit úgy fest, mint egy parkoló, de hát az is volt, mielőtt az önkormányzat megegyezett volna az Eiffel irodaház építtetőivel, hogy alakítsanak ki egy pofás parkot, ahová bárki besétálhat, ücsöröghet. Hát most ez így fest:

A tér igazából most indul csak be, egy kávézó már üzemel a placcon, a Mix terasz pedig most bontogatja a szárnyait, a tulajdonos az a Biliczky Sándor, aki annak idején a Costest is felfuttatta. Beszélgettem is vele, állítása szerint a most nyíló klub-étterem miatt a teljes konyhai és felszolgáló személyzet (plusz Lakatos Timi szakács) is felállt a Costesben, és átjött vele, az étterem séfje pedig Nicolas Rafael Delgado, akinek a vezetése alatt a Costes megkapta a Michelin-csillagot (igaz, volt egy séfváltás, és az ellenőröknek emiatt kétszer kellett jönniük).

A tér egyébként nagyon szép, felettünk a Nyugati homlokzata, gondozott növényzet, kutyagumi nincs. Van itt azonban néhány gond.

Először is, ez egy közterületként funkcionáló magánterület, és mint ilyen, ezer problémát vet fel. Mert ugye bárki bemehet, leülhet, szórakozhat a szökőkút mellett, de például alkoholt egyáltalán nem vihet be. Ebben az esetben a ház és a vendéglátósok biztonsági emberei avatkoznak közbe. Sőt, az urbanistán már arról is volt szó korábban, hogy kólával is kiküldték az embereket. Aki inni akar, vegyen az étteremben.

Nem kell mondanom, hogy ez mennyire veszi el a kedvét az ide tartó fiataloknak. Pedig a szándék minden oldalon megvan, hogy egy élettel teli környék valósuljon meg itt, csak hát elfogytak a patronok: az önkormányzat már mindent megtett, ami tőle tellt, Biliczky Sándor szeretné, ha megtérülne a hely, és a tér szépsége a bevételen is meglátszana, az irodaház pedig védi a bérlői érdekeit.

Tovább rontja az Eiffel-tér esélyeit a "következő Liszt Ferenc tér" cím elnyerésére - ahogy azt az önkormányzat és állítólag az üzemeltetők is szeretnék, tovább bővítve azt az egykor elépzelt kormányzati negyed irányába -, hogy mégiscsak a Nyugati tér környezetéről van szó, az aluljáró minden mocskával, és noha a WestBalkan is rendbe rakta a túloldalon nagy csinnadrattával az előtte található placcot, nagyon messzinek tűnik még a tér rehabilitációja.

A másik kellemetlen tapasztalatot akkor szerezzük, ha az Eiffel téren átsétálunk, és elénk tárul ez a látvány:

Emellé tömény szarszagot tessék elképzelni, ez itt a MÁV felségterülete, egy száz élve elhagyott építkezési területnek tűnik, ahová azért a munkások még visszajárnak dolguk elvégzése céljából. Ezt a részt egyébként lehetséges, hogy hamarosan parkolóvá alakítják, valamit kellene vele kezdeni, mert iszonyúan fest.

A beruházók szerint az Eiffel-teret tehát sokan nem ismerik, szerintem viszont nem ez a probléma. Ilyen megkötésekkel, mint most, sosem lesz köztér belőle, a Nyugati várótermének egy alternatívája legfeljebb. Inkább azok élvezhetik majd, akik egyébként is megkóstolnák Delgado főztjét, aki az Eiffel-téren nem a Michelin-csillagra, hanem a megfizethető árú, minőségi bisztróhangulatra hajt. Ha több ilyen lepi el a környéket, egy új, sőt jobb Liszt Ferenc tér mindenképpen lehet belőle.

süti beállítások módosítása