English

Egy nap a városban

Az elektromos rollerek rákényszerítenek minket az értelmes gondolkozásra

szucsadam 2020 január 07.

Az elektromos rollerek megjelenése Európában és Budapesten meghatározta a 2019-es évet "városkép" témában. Ugyanazok a folyamatok zajlódtak és zajlódnak le nálunk is, mint amik egy-két évvel korábban San Franciscóban és úgy általában Kaliforniában, a bérelhető elektromos rollerek szülőhazájában.

Ezt úgy lehetne összefoglalni, hogy a jármű népszerű, mert mindenhol elérhető, könnyen kibérelhető, és mindenféle jogosítvány és különösebb fakszni nélkül használható anélkül, hogy félnünk kellene az általunk a rollerben okozott anyagi kár mértékétől. Az olcsó elérhetőséget szándékosan nem említettem, Magyarországon a szolgáltatás ára túlságosan magas az alternatívaként elérhető tömegközlekedés vagy e-robogókhoz képest. Így aztán mindenki sajátot vásárol, folyamatosan hiánycikkek a jobb modellek.

Ezzel párhuzamosan egy másik jelenség kíséri a rollerek terjedését. Ez pedig a rollerek iránti gyűlölet, és a bérrollerek elpusztítására indult szórványos háború. Egy Scoot Networks nevű cég elárulta, hogy az indulás utáni KÉT HÉTBEN a beállított 650 rollerből 200-at elloptak vagy megrongáltak San Franciscóban (a többi cég inkább elhallgatja ezeket a számokat, de el tudjuk képzelni). Egy hónap alatt 60 robogót dobnak be a Lake Merritt tóba, amit aztán önkéntesek halásznak ki onnan, mert baromira környezetszennyező. Aztán ahogy átjött Európába a bérroller, jött vele a géprombolás is. Budapesten is megfigyelhető jelenség lett a rollerek kukába dobása, kettétörése (van, hogy helytelen használat miatt), és olyan is akad, hogy a Dunában végzik a járművek. Úgy tűnik, hogy ez szabály: ahol megjelennek az elektromos rollerek, ott rövid időn belül felüti a fejét az ellenük érzett pusztító utálat.

Az a logika pedig, ami ilyenkor felkiált, hogy “akkor nem kell!”, sehová sem vezet. Akkor ne legyen utálat! Ja, hogy van? Akkor ne legyenek rollerek! Ja, hogy igény van rá? Akkor ne legyen rá igény! És így tovább, vissza az időben, mintha lenne valami nyugalmi alapállapot, amit vissza lehet állítani. De nincs olyan. Helyette viszont létezik olyan jelenség, ami nagyon szabályszerű és szélsőséges reakciókat szül.

Miért nem akarjuk inkább megismerni?

Kezdjük a fonal innenső végén. Minden gyűlöletben - és ennek legszemléletesebb példája a rasszizmus - közös, hogy az egyszerűbb utat választják. Nem kellően pontosan definiálnák a problémás személyeket, hanem olyan könnyen azonosítható dolgokat keresnek, mint bőrszín, hajléktalanság, származás, öltözet. Miután megvan a kiszemelt csoport, rögtön megszüntetni akarják a velük kapcsolatos jelenséget, nem megoldani. Pedig ha valami már létezik, akkor azt nem lehet többé eltüntetni, csak feloldani. Az elektromos rollerek esetében ugyanez a helyzet: rossz célpontot választottak az indulatoknak, és rossz megoldást választottak a probléma megoldására.

Azt gondolom, hogy az indulatok nagyon fontos indikátorok, és ugyanúgy nem ér ellenük semmit a rendőri büntetés, a kitiltás, mint ahogy a rollerek terjedése ellen sem ér semmit a Dunába hajigálás. Ehelyett meg kell érteni, miért utálják sokan az e-rollereket. Én úgy látom, két oka van:

  1. a parkoló rollerek elfoglalják a járdákat
  2. a rollerekkel veszélyesen közlekedők veszélyeztetik a gyalogosok testi épségét

Lássuk az elsőt. Itt egy jó példa, amit a Kéthly Anna téren fotóztam le, miután majdnem átestem a járművön:

dsc00270_1.JPG

Ez egy parkoló eszköz, nyugalomban. Órákig így állt ott. Legszívesebben belerúgtam volna a rollerbe, amikor rájöttem, hogy nem a rollerrel van a baj. Hülye lennék rajta kitölteni a frusztrációmat. Mintha a lusuxautóra és a luxusautó gyártójára haragudnál azért, mert két parkolóhelyet foglal el. A baj azzal van, aki parkolt. Aki parkolt, az egy bunkó. Meg lehet büntetni, de akkor is bunkó lehet. Forduljunk meg, és nézzük meg, látunk-e még rollert:

dsc00273_1.JPG

dsc00272.JPG

Láthatjuk, mi a különbség a bérbiciklik és a rollerek között. A bicikliken nem látszik, hogy bunkó parkolta-e le oda, vagy egy figyelmes ember. Tök egyformán áll mindegyik. A biciklik csodásan lefegyverezték a bunkókat, tanulni kellene tőlük inkább.

A rollerekkel bárhová lehet parkolni, a biciklikkel csak a várossal előre meghatározott pontokra. Meg tudja valaki mondani, hogy ez miért van így? Nekem fogalmam sincs. Senki nem vehet el a köztérből egy fél négyzetméternyi területet, saját használatra, különösen nem üzleti használatra. A rollereket kínáló céget mégsem kötelezi senki, hogy töltőpontokat létesítsenek, ahol a járműveket kötelezően parkoltatni kell. Értem, hogy annak az egy embernek, aki használja a járművet, ez valamivel kényelmesebb, csak közben nagyon is valódi dühöt vált ki belőlünk, akik átesnek a bunkóságon. Mennyi az összhaszon? Pozitív egyáltalán? Dehogy az.

Lássuk a második okot a gyűlöletre: veszélyesek a rollerek. Ezt is lehet többfelé bontani. Lehet, hogy a használó nem hajlandó szabályszerűen használni a járművet, mert talán - és itt ismételnem kell sajnos magam - bunkó. Lehet, hogy nem tudja jól használni, mert, valljuk be, ezek a rollerek nem kellően biztonságosak. Mindenki tudja ezt, aki használta már őket: a fék nem fog kellően erősen, a fékkar meghúzásához pedig félig el kell engedni a kormányt, ami instabillá teszi a járművet.

A rollerek fejlesztése sok problémát megoldhatna. Egyrészt be lehetne építeni egy Segway-hez hasonló rendszert, ami a súlypont hátsó lábra helyezésével egy hatékony fékezést valósít meg. Értem, hogy a bowdenes tárcsafék olcsóbb, de basszus, a statisztikák (Austin, Texas) szerint 100.000 utazásra 20 baleset jut, ennek fele súlyos. A profitot sem érinti túl jól az utálat, hiszen a balesetekkel együtt szintén exponenciálisan növekszik az ellentábor (minden balesetet szenvedettnek van egy nagy családja, akik érintettek lesznek), a folyamatos rongálás miatt pedig a rollerek tervezett élettartama nevetségesen alacsony.

Be lehetne építeni érzékelőket, kamerákat is, amik elejét veszik a helytelen vagy veszélyes használatnak. Stream-elhetnék a felvételeket, hogy egy machine learning algoritmus kiértékelje, mi történik, és leállítsa a járművet, ha helytelenül használnák, vagy járdára hajtanak vele. Le lehetne korlátozni a maximális sebességet, maximum 10-15 km/h-ra. Tök felesleges 20-25-tel hasítani, ehhez instabil a jármű, és alig valahol lehet biztonságosan 20 felett haladni. Ez utóbbi mondjuk még olcsó is lenne.

Ennél is fontosabb azonban, hogy mind a járművek megjelenését, mind azok elleni ellenszenvet komplex jelenségként kezeljük. Létező dolgoknak, amik rámutatnak valami fontosra. Az alternatív járművek - nem csak a roller - térhódítása ugyanis egyértelműen a városok közlekedésének átalakulását, az autók belvárosi jelentőségének csökkenését jelzi, egyben ordít olyan utakért, amiken alternatív járművek haladhatnak (dedikált bicikliutaknak is nevezhetjük őket), anélkül, hogy a gyalogosokra vagy az autóforgalomra veszélyt jelentenének. Be kell hálóznia a várost ezeknek, akár az autós forgalom kárára.

Egy városnak reagálnia kell arra, ahogy a benne élők érzik magukat. Ha a benne élők egy része szeret felpattanni egy e-rollerre, hogy a dugót kikerülve alacsony CO2 kibocsátás terhe mellett utazzon, segítse ezt minél jobban. Ha a benne élők másik része felhúzza magát, kezelni kell a dühüket kiváltó okokat. Nem a rollerek miatt dühösek. Ki az ördög lenne dühös egy roller miatt? Attól dühösek, mert félnek. És attól dühösek, mert ez, nem rend, még akkor sem, ha párhuzamos:

dsc00276.JPG

Ha megnézzük a kaliforniai eseményeket, láthatjuk a jövőnket. Ott egy-két évvel minden korábban történt, mint nálunk. Volt düh, volt tagadás, aztán visszafogadás, a szolgáltatók megszűrése. A fenti szankciók szabályba foglalása például sokat segítene. De én még egyszer sem hallottam olyan reakcióról, ami a kellő távolságba lépett volna hátra a probléma előtt, és megpróbálta volna a teljes képet nézni.

Az emberek változást akarnak. Próbálgatják, hogyan közlekedjenek a jövőben, amiben nem az autó a legfontosabb városi eszköz. Sőt, az nem is igen jön szóba. Mert miért is jönne?

Milyen városban akarunk élni? Milyen lehetőségeink vannak? Milyen technológia válik hasznára a teljes közösségnek és milyen nem? Válaszoljuk meg a kérdéseket.

Vagy… hagyjuk, hogy kaliforniai startupok olyan dolgokat tálaljanak ki nekünk, amiknél csak a megtérülés volt szem előtt, és próbáljuk kezelni a velük mindenhol végigtomboló indulatokat úgy, hogy büntetjük a dühös embereket, és kitiltjuk a közlekedőket.