English

Egy nap a városban

Így épül a jövő Budapestje: Liszt Ferenc Zeneakadémia

A posztsorozat támogatója az "Uniós Fejlesztések nyílt napja – séta a kulisszák mögött" programsorozat.

Azért akkor volt igazi májerség a Zeneakadémián tanulni, amikor megalakult, az 1875 utáni években. Amikor Liszt Ferenc volt az elnök, Erkel Ferenc pedig az igazgató. Mellesleg ők tanították a zongora tárgyat, úgyhogy akinek ez sem volt elég lökés ahhoz, hogy világhírű zenész legyen, az minden bizonnyal menthetetlen volt.

A Királyi Zeneakadémia eleinte nem volt túlságosan nagy, először Liszt Ferenc lakásán alakult meg, a Hal téren. Az oktatás indításakor az iskola megkapta a teljes bérházat, ahol Liszt élt, aztán átköltözött az Andrássy út – Vörösmarty utca sarkára. Itt most a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a Liszt Ferenc Kutatóközpont és Zenetörténeti Kutatókönyvtár látogatható.

1904 és 1907 között ugyanis elkészült az intézmény fontosságához mérhető Liszt Ferenc téri szecessziós palota, Korb Flóris és Griegl Kálmán tervei alapján. Grandiózus tervek voltak, a koncerttermek esetében olyan megoldásokkal, amik miatt statikus mérnök is dolgozott az építészekkel (Zielinsky Szilárd) - ez nem volt túl gyakori akkoriban, a Zeneakadémia egyike az első ilyen magyar középületeknek. Néhány egyéb nevezetesség: a Zsolnay porcelángyár pirogránit és eozinmázas burkolatai, Róth Miksa mozaikjai és színes üvegablakai, Körösfői-Kriesch Aladár freskói, Telcs Ede antik stílusban faragott frízei és domborművei, Senyei Károly, Gróh István frízlemezei.

HAJ_4283_1 közepes.png

HAJ_3471 közepes.pngfotó: Hajdú József

Az új épület átadását sem Liszt, sem Erkel nem érhette már meg. Az iskola igazgatója ekkor Mihalovich Ödön volt, aki 32 éven keresztül látta el ezt a tisztséget. Az épület száz év alatt egy rakás nagy zenészt nevelt ki, ez idő alatt viszont erősen leharcolt állapotba is került.

Az intézmény átfogó uniós fejlesztésére 2008-ban kötött támogatási szerződést. Hosszas közbeszerzési huza-vona után 2010-ben végül aláírták a kivitelezői szerződést, ami a Wesselényi utca 52. szám alatt egy új oktatási épület kialakításáról szólt.

wesseleny kesz epulet 052.JPG

wesseleny kesz epulet 014.JPG

wesseleny kesz epulet 011.JPGfotó: Schiller Kata

A Ligeti Györgyről elnevezett épület lehetővé tette, hogy a Liszt Ferenc téri akadémia épületét is korszerűsítsék és felújítsák, persze megtartva az épület műemléki értékeit. A kivitelezés 2011. évi megkezdésekor részletes állapotfelmérés és leltár készült minden értékről a palotában, ezeket számozott ládákba mentették, és kezdődhetett az elmúlt évtizedek oda nem illő beépítéseinek bontása, majd az építés. Az építkezés leírása szerint 2300 köbméter törmeléket szállítottak el, és ezidáig 3000 köbméter betont és 450 tonna betonacélt használtak már fel, így elmondható, hogy SI mértékegységek tekintetében is pluszos a projekt.

Az átépítés során figyelembe vették az épület alapvetően kettős funkcióját: a nyilvános közönségforgalmi és a nem nyilvános oktatási és kiszolgáló terek elválasztása csak elméletben egyszerű művelet, a gyakorlatban nehezebb mutatvány. A határ ugyanis folyton mozog, más a helyzet napközben, és más például egy koncertesten. Így aztán a porta és a pénztár, a mágneskártya-olvasók és a mozgatható jelzőtáblák rendszerét is ennek megfelelően alakították ki. 2013 szeptemberében őszén már a megújult palotában szeretnék indítani a tanévet.

A március 2-ára tervezett nyílt napon (amire sajnos már itt is beteltek a helyek) még nem tudják bemutatni az Liszt Ferenc téri palotát, a Wesselényi utcai épületben viszont a tervek részletezése mellett mini koncerteket és zenei csemegéket ígérnek a szervezők. Én is ott leszek a helyszínen, és beszámolok a tapasztalatokról.

A projekt költsége: 13 169 015 425 forint
Uniós támogatás: 89,84%
Megítélt összegtámogatás: 11 829 398 647 forint

A posztsorozat támogatója az "Uniós Fejlesztések nyílt napja – séta a kulisszák mögött" programsorozat.