Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés.
Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét.
Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ.
Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást.
Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is.
Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész.
És az íze? Az is hússzerű!
Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy
egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el.
Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek.
Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem.
És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista:
- Víz
- Borsófehérje
- Repceolaj
- Finomított kókuszdióolaj
- Cellulóz bambuszból
- metilcellulóz
- Burgonyakeményítő
- Természetes aroma
- maltodextrin
- Élesztőkivonat
- Só
- Napraforgóolaj
- Növényi glicerin
- Szárított élesztő
- Gumiarábikum
- Citruskivonat
- Aszkorbinsav
- Répa juice kivonat
- Ecetsav
- Borostyánkősav
- Módosított élelmiszer-keményítő