English

Egy nap a városban

Mi az az ételdoboz, és mire jó?

szucsadam 2019 március 12.
Címkék: jótékonyság

Ha az M3-as elején szálunk le a vidéki buszról, és átsétálunk a Kisföldalatti végállomásához - ez történt velem is -, akkor az aluljáróban a rácsra akasztott ruhákba botlunk, valamint egy dobozra, amiben sokszor étel is van. Aki nem találná, a doboz lelőhelyét feliratok is jelzik:

Ez a Kétfarkú Kutya Párt kék szekrénye, amit korábban kék mikrónak is hívtak. Azért hívták így, mert eredetileg tényleg egy régi, kékre festett mikrohullámú sütő volt a mostani fémszekrény helyén, de azt megrongálták, úgyhogy kicserélték egy strapabíróbbra.

Az ügy egyszerű: a dobozba ételt tehetsz, te is. A szegények, hajléktalanok időnként erre jönnek, és ellenőrzik, van-e benne étel. Egy másik doboz is van az ételes mellett, a "csajos doboz", ebbe nők számára lehet betenni tisztálkodási szereket. Így nőnap környékén ennek szomorú aktualitása is van.

Kis kutakodás után kiderül, hogy ez a gerilladoboz, noha a párt első ilyen kezdeményezése, az országban egyáltalán nem példa nélküli. Vannak szervezetek, akik ugyan a gerillázást nem pártolják (általában senki sem ajánlja, mert ennél vannak fenntarthatóbb, tisztább megoldások). A magánterületre kihelyezett dobozokat viszont, amiket így mindenféle önkormányzati engedély nélkül is ki lehet tenni, nagyon is támogatják.

Petrovics Tamás, a Social Point Alapítványtól elmondta, hogy már 2005-ben megjelent egy ilyen irányú erőfeszítés, Salgótarjánban. Aztán hosszú szünet, és 2015-ben Pécsen jelent meg egy hasonló doboz.

A magyarországi Ételdobozok eredete bizonytalan, tudomásunk szerint valamikor 2005 tájékán jelent meg Magyarországon, azon belül Salgótarján városában. Újkori története a pécsi Morvay Imre Pio atya kezdeményezésében 2015 januárjában indult, ezt követően négy hónap alatt további 11 ilyen doboz került országszerte kihelyezésre.

Hogy miért? Mert nagyon egyszerűen és kis befektetéssel tud segíteni: egy platformot ad arra, hogy az emberek, mi, vagyis a társadalom, segíteni tudjon azokon, akiket nem ismer, sokszor nem is lát. A szegényeken. Az adományodat beleteszed a dobozba, és azt majd kiveszi onnan valaki, akinek kell.

"A társadalom mi vagyunk, ez a dolog a mi felelősségünk is" - állítja Tamás, aki 2016-ban már ételosztásokat szervezett, 2017-ben pedig SPájz néven indított el ételdoboz-kihelyezéseket. Egyre több doboz jelent meg Budapesten és vidéken, ezzel a logóval.

53259871_438120903600477_6835565426542379008_n.jpg

Egy SPájz doboz itt: CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálat 1083 Budapest, Baross u. 61.

Később a SPájz kettévált, az egyik csoport új egyesületként továbbra is tömegesen helyezte ki a dobozokat, míg a másik csoport inkább azokat támogatta, akik maguk szeretnének kihelyezni ilyet. Közben más civilek is elkezdtek dobozolni országszerte, pártok is helyeznek ki ilyet (az MSZP-nek is van kint egy az Andrássy úton), egyházak is indíthatnak ilyen kezdeményezést, mint például Békéscsabán, de előfordul olyan is, hogy mindenféle szervezés és segítség nélkül magánszemélyek is legyártatnak ilyen dobozokat, és kiteszik, mint legutóbb a győri buszvégállomáson egy Zsigmond nevű jótétlélek.

Mára már nagyjából 160 doboz van kint szerte az országban. Nem is annyira Budapest a fő lelőhely, itt inkább gócszerűen találhatóak ilyen pontok, Zuglóban három, a XXII. kerületben öt, miközben csak Győrben is már négy doboz található. Sokszor boltok, pékségek mellett, hogy az ott keletkezett maradék is belekerülhessen. A szervezetek a saját dobozaikat kommunikálják, de egyelőre nincs egy központi hely, ahonnan az összes doboz helye fellelhető lenne.

 

Erre az igényre most a Social Point Alapítvány egyik kezdeményezése, a Free Food Hungary válaszolt, ők elkezdték gyártani a térképet, és felvinni minden szekrényt, amit akár csak egy ember, csendben, önszorgalomból, akár egy szervezet, tömegesen tett ki. Így mindenki tudhatja, hol keressen ételt, vagy adományozási lehetőséget. Ők publikálnak hamarosan egy kisokost is, amit elolvasva mindenki képbe kerül, hogy megy egy ilyen doboz kihelyezése, minek kell meglenni, mit kell intézni hozzá, és mik azok a körök, amik feleslegesek.

Különös volt a történet felgöngyölítése során, hogy az egyik, dobozokat kihelyező egyesület határozottan elzárkózott attól, hogy megjelenjenek olyan anyagban, amiben más szervezet is feltüntetésre kerül. Elkedvetlenítő volt látni, hogy egy ilyen egyszerű tevékenység, mint a barkácsáruházban 15-20 ezer forintért megvásárolható szekrény megvásárlása, és felfúrása egy erre felajánlott falra, ilyen megosztottságba csaphat át. De a lényeg, hogy ez az egész alapvetően ez egy alulról szerveződő dolog, bárki megszervezheti, nem kell ehhez szervezethez tartozni.

A dobozkihelyezés törvényileg még mindig nem kellően szabályozott az önkormányzatok, Nébih részéről, ráadásul maguk a szervezetek sem mindig értenek egyet abban, hogy például szabad-e meleg ételt kihelyezni, vagy inkább a tartós, jól zárt élelmiszerek javasoltak csak, az egészségügyi és egyéb kockázatok miatt. De azért a sok éves tapasztalat már létrehoztak egy elég jó know-how-t, amit a Social Point Alapítvány weboldalán (most épp nem elérhető pár napig) és a Free Food Hungary Facebook oldalán megtalál az érdeklődő, és igényelhet dobozt is a szervezettől.

Az egészben az a jó, hogy egyszerű, olcsó és gyors kialakítással létrehozható, onnan meg a társadalom dolga, hogy működtesse (persze azért kell egy felelős, aki vagy ami hivatalosan üzemelteti). Általában olyan helyre kerülnek ki a szekrények, ami elérhető a szegényeknek, de azért nem annyira látható, hogy szégyelljék magukat, ha használják. Akik adni akarnak, azok pedig egy olyan lehetőséget kapnak, ahol nem kell további kutatásokat végezni, hogy a étel célba jusson.