Úgy nagy általánosságban az történik, hogy visszakérdeznek, mégis mi a fenéről beszélsz. Azonban ha épp Budapesten próbálkozol ezzel, és épp egy Inmedio / Relay hálózathoz tartozó újságosnál, akkor már egy fokkal jobb esélyekkel indulsz. Még egy fokkal könnyebb, ha Budapest Folyóiratként hivatkozol a lapra, nem mintha így könnyebben eszükbe jutna, hol kell keresniük a lapot, nagyon is prózai az ok. Ha két szóval hivatkozol valamire, jobban elhiszik, hogy nem te vagy hülye.
A hír ebben az, hogy újságosnál is lehet kapni, nem maga a havilap. A Budapest folyóiratnak valójában 1945-ben jelent meg az első száma, aztán két év múlva papírhiány miatt megszűnt. Működött még 1966 és 1988 között is, teljes állásban dolgozó újságírókkal. Aztán megint egy hosszú szünet, végül 2004-ben Buza Péter helytörténész, városvédő, akinek könyveiben a történelmi Budapest emberestül-kutyástul-macskástul megelevenedik, ezt mondta a Nagy Budapest Törzsasztal szokásos ülése során (aminek, hihetetlen megtiszteltetés, mi is tagjai lettünk közben):
“Indítsuk újra a Budapest folyóiratot!”
Rajta kívül senki nem hitt a dologban - idézi vissza Török András az eseményeket a Vademecum Hírlevelében, ahogy mindenki csak nézte, ahogy Buza Péter végül nemcsak egyedül ötletel, de egyedül össze is szedi a pénzt a lapra. Sok kis támogató, stabilan veszteséges üzem persze. A főváros nem támogatta pénzzel, végül mostanra mégis sikerült két évre kapni egy jelentősebb állami forrásból jött támogatást.
Ennek örömére kezdték el újra terjeszteni újságosoknál a folyóiratot, 500 forintos áron. Az éves előfizetés továbbra is 5000 forint 12 számra, de aki először kipróbálná, milyenek a cikkek, most megteheti. Én a régi Horizont mozi melletti Inmedio terjesztőnél találtam még 15-én (akkor jelenik meg az új szám) egy januári példányt. A remittenda kupacból ásták ki, amit épp akartak visszaküldeni, Egy plázában vettem meg a februárit később, szóval igazolom, hozzá lehet jutni.
A folyóirat sokat foglalkozik kortárs építészettel, várostörténettel. Mondanom sem kell, olyanok írják ezeket a cikkeket, akiknek van rálátása a területre. Ne fiatalos, pezsgő cikkekre számítsunk, de lendületességben így sincs hiány, kifejezetten érdekes témákat, titkos szpotokat is bemutatnak a lapban. Én kötelezővé tenném minden kávézóban - újhullám is, sőt! - a kihelyezését, fából készített újságolvasó rámával, ennél budapestibb, a múltbeli kávéházak emlékét őrző lépést, amiben a jelen történészeit, városvédőit is támogatjuk, elképzelni sem tudnék.